Közzétette:
Félelmes szépség, ravasz mint a tőr!
Rózsállik arcod, de szíved kopár.
A te keménységed kerékbe tör;
nyomodban a halálnak szele jár;
csalárdságod gyilkos csapdába zár –
oh, hideg fényű, gőgös szemsugár!
Így veszted el – hisz érte úgyse kár –
szegény legényt, ki irgalomra vár?
Másnak szívén zörgettem volna bár!
Akkor gyalázat biztosan nem ér.
Régen boldog volnék azóta már,
túl árkon-bokron kerget most a vér…
Hahó! Segítsetek az Istenér!
Elpusztuljak? Nincs egy reménysugár?
Vagy jön segítség, melyet esdve kér
szegény, szegény, ki irgalomra vár?
Várj csak virágom, megcsíp még a dér!
Int majd a hervadás; időd lejár!
Lásd, kinevetlek, ha ez utolér;
Lásd… Eh, mit is beszélek én szamár!
Oh, balgaság! Hisz énrám is mi vár?
Ne kérdezzük, míg benne tart a nyár!
Senkit többé ne tégy így tönkre már,
szegény legényt, ki irgalomra vár!
Ajánlás
Herceg, szerelmesek közt fővezér,
látod, költőd sem ellenedre jár;
de meg kell szánni – ehhez szó sem fér –
szegény legényt, ki irgalomra vár.
Mészöly Dezső fordítása
Forrás: Aki legdrágább, aki legszebb… (125—126. oldal) Kossuth Könyvkiadó, 1982 ISBN 963 09 1958 3 (3421)
Lighthouse 