Le Corbusier at work

Le Corbusier

Közzétette:

 

 

Sokak szerint ő volt a huszadik század legkiemelkedőbb építésze, a modernista irányzat jelképes alakja. Forradalmasította a műfaját, ráadásul író és képzőművész is volt.

Le CorbusierCharles-Édouard Jeanneret-Gris néven született. Akármilyen kiváló volt is, sokan önzőnek, arrogánsnak, bosszúállónak tartották. Továbbá megalomániásnak: egyszer azzal állt elő, hogy Párizs egész történelmi városmagját le kellene bontani. Ráadásul rasszista, fasiszta, no és megszállott szoknyavadász is volt. Szeretője volt többek között Josephine Baker is, mindazonáltal nagyon szerette a feleségét, Yvonne Gallist, aki kerek-perec megtiltotta neki, hogy jelenlétében szóba hozza az építészetet. Le Corbusier Yvonne halála után sajátosan őrizte meg az emlékét: a hamvasztás során épen maradt egyetlen csigolyájától sohasem vált meg.

Ennyit a magánemberről; az építész értékelése már egyértelműbb volt. Forradalmi, látnok, zseniális: már a húszas években ilyen jelzőkkel halmozták el. Meg is hirdette programként, hogy a gyorsan átalakuló világnak az építészetben is valami újra van szüksége. Vasbetonból készített funkcionális épületeket, amiket „életgépeknek” nevezett. Kitalálta a háztetőre telepített kertet és az épületen függőlegesen végigfutó ablaksort, továbbá a lakótelepet: ebből a legelső, az 1952-re elkészült marseille-i Cité radieuse („sugárzó város”) a maga korában szenzációnak számított. Foglalkozott lakberendezéssel is: híres tervei közé tartozik például az LC4-nek elkeresztelt nyugágy.

 

Le Corbusier at work

A lengyel származású, számos nagy művészt megörökítő Michael Sima 1945-ös fotója tervezés közben ábrázolja az alkotót.

Az elismerést az utókortól is megkapta: az UNESCO 2016-ban 17 legjelesebbnek ítélt épületét, melyek szülő- és választott hazáján, tehát Svájcon és Franciaországon kívül még 2—2 európai és ázsiai, valamint egy amerikai országban találhatók, együttesen világörökséggé nyilvánította.

 

Le Corbusier's design table

A svájci fotós René Burrinek Le Corbusier tervezőasztaláról készült képe a művész távollétében is híven tudja érzékeltetni a szellemét.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (8083. oldal Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s