Attila és Leo pápa

A hunok és a germánok

Közzétette:

 

 

A rómaiak pannóniai fennhatóságának egy újabb keletről érkező lovas nomád nép, a hunok adták meg a kegyelemdöfést. A feltételezések szerint valószínűleg török nyelvű, ám mongolos külsejű hunok harcművészetére és katonai erejére jellemző, hogy a kínaiak ellenük építették fel a Nagy Falat. Miután hosszú harcok után a Kínával szomszédos ázsiai hun birodalom a Kr. e. 1. évszázadban összeomlott, a hunok egyes csoportjai – valószínűleg más népeket is magukkal sodorva – nyugatra húzódtak. A Kaszpi-tenger és a Don folyó közötti térségben a 4. század végén, a Kárpát-medencében az 5. század elején tűntek fel. A gótokkal és egyéb germán népekkel keveredett szarmatákat uralmuk alá hajtva először – 401 és 411 között – az Alföldön rendezkedtek be, majd a Dunán is átkeltek. Pannónia keletiAttila és Leo pápafelét 409-ben, a nyugatit 433-ban engedték át nekik a rómaiak. A Volgától a Rajnáig terjedő Hun Birodalom részeként a Kárpát-medence három nagy tájegysége, a Dunántúl, az Alföld és Erdély politikai értelemben ekkor egyesült először. A hunok nagyfejedelmének, Attilának – akit a nyugati krónikások „Isten ostoraként” és a „világ pörölyeként” emlegettek – egy ideig fapalotákból álló székvárosa (Sicambria) is volt, ám hogy pontosan hol, azt nem tudjuk. Priskosz bizánci történetíró leírása és régészeti leletek alapján valahol Hódmezővásárhely közelében, a magyar krónikás hagyomány szerint viszont Óbudán.

 

Hunnenwanderung

A hunok útja az idők során

A nyugatrómai és a velük szövetséges gót hadakkal vívott, hatalmas vérveszteséggel járó és eldöntetlenül végződő catalaunumi csata és Attila 453-as halála után a hun birodalom elemeire hullott. A hunok egyes csoportjai visszahúzódtak a Don és Volga közötti térségbe, ahol valószínűleg a Kazár Kaganátus alattvalói lettek, és az onogurokkal és a magyar törzsekkel is kapcsolatba kerülhettek. Elképzelhető, hogy az Árpádok származtatása Attilától (Anonymus által), illetve a magyar nép rokonítása a hunokkal (Kézai Simon által) ennek az érintkezésnek az emlékét őrzi. A Kárpát-medence, ahol szintén maradhattak hun töredékek, ugyanakkor több mint egy évszázadra különböző germán törzsek (gepidák, gótok, longobárdok) fennhatósága alá került. A római civilizáció építészeti és egyéb emlékei közben folyamatosan pusztultak. A 8—9. századtól már egyetlen olyan települést vagy régészeti kultúrát sem ismerünk, amely visszavezethető lenne a rómaiakig. A föld- és szőlőművelés, valamint a kézművesség ismerete egyes körzetekben mindazonáltal tovább élt.

 

 Hun övcsatpár Chinese Jade Plaques

Hun szíjcsatpárok az Ermitázsból | Hun szíjvég, amit a kínaivá váló hunok jádéból faragtattak ki.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (21. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s