St. Stephen's tony in Baia Mare

Erdélyt járva – Nagybánya

Közzétette:

 

 

Festői város a hegyek lábánál

Nagy-Bánya ószerű épületeivel s góth tornyával, mint egy darab középkor, mit itt felejtett az idő (…) Oh, mennyire szeretem e várost! Már negyedszer vagyok itt, s egyre jobban tetszik. Ezek a vén házak olyan barátságosan köszöntik az érkezőt, mint valami kedélyes öregurak. Azt ohajtom, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az alföld rónáin, a Tisza és a Duna között (…) De ha nem az alföldön halok meg, ha hegyek közt kell meghalnom: úgy leginkább ohajtom, hogy itt temessenek el Nagy-Bánya regényes völgyében.”

 

Baia Mare's main square from St. Stephen's Tower

Nagybánya főtere a Szent István-toronyból

Sculpture composition on Baia Mare's main tea

Hiába a modernebb, a fél teret elfoglaló szoborkompozíció, Nagybánya főtere megőrizte máig középkori jellegét.

Hát kellenek szebb sorok ajánlólevélként, mint Petőfi Sándor 1847. május 25-én kelt levelének sorai? Pedig akkor még ő sem tudhatta, hogy pár hónap múltán, erdődi esküvőjüket követően, a tetejében itt fogja tölteni nászéjszakáját, mézesheteik első Baia Mare on the map of Romaniaestéjét! A kocsi kereke ugyanis kitörött alóluk, s így aznap, szeptember 8-án már nem érkezhettek meg Júliával Koltóra, ehelyett a közeli nagyváros főterétől kurjantásnyira lévő Arany Sas fogadóban hajtották álomra fejüket. Minderre emléktábla hívja fel a figyelmet a valahai szálló falán – ahogy kicsivel visszább, a mára megújult, valósággal visszavarázsolt főtér egyik házán meg Hunyadi Elizabeth House on the main square of Baia MareJánosra hagyatkoznak. Egész pontosan – felesége után – Erzsébet házként él a helyi köztudatban ez a többszörösen átformált épület, ami a város egyik legrégibb emléke. Szilágyi Erzsébet férjeura különben nem csupán földesura volt a vidéknek, de az ő nevéhez fűződik Nagybánya felvirágoztatása, kereskedelmének és iparának fellendítése is.

Old Mint, Archaeological Museum in Baia MareBár ezüst-és aranybányák már a római időkben is voltak a környéken, és pénzverdéje is ismertté tette a II. Géza által idetelepített szászok alapította kisvárost, a XIV. század közepén bekövetkező birtokosváltás megszülte fényes eredményét. Jelzi ezt az ebből a korból fennmaradt Butchers' bastion Baia MareMészáros-bástya, a valahai városfal utolsó darabja – ami mellett állítólag kivégezték 1703-ban Pintye vitézt, a Nagybányát a kurucok kezére játszani próbáló nemes lelkű rablót –, s az úgyszintén Hunyadi Jánosnak tulajdonított St. Stephen's tony in Baia MareSzent István-torony, aminek szentélyrésze egy 1769-es viharban, villámtól sújtva semmisült meg. A megmaradt, magányosan álló, 35 méter magas gótikus torony ma már csak kilátóként szolgál – amolyan kulcsos kilátóként –, ellenben a vele kezdődő park túlvégén találjuk az 1720-ból Holy Trinity Church in Baia Mareránk maradt Szentháromság-templomot, ami a régi fényében tündököl máig. Érdekessége, hogy Kiss Károly személyében a híres nagybányai festőiskola egyik művésze alkotta a főoltára feletti freskót – miként két sarokkal odébb lévő, szecessziós stílusban megépült evangélikus templom is az iskola másik híressége, Iványi-Grünwald Béla oltárképét rejti. Ha már szóba kerültek a festők és templomok, szinte mindegyik innen származó képen feltűnik az akkor még a város szélét jelző református templom Baia Mare, Reformed churchpiros sipkája, ahonnan ma már nem látni el a – 2000-ben cianidot szállító Zazar folyó túloldalán lévő, a festővendégeknek oly kedves Klastrom-rétig. Merthogy az időközben beépült teljesen, illetve egy megnézésre mindenképp ajánlott falumúzeumnak adta át a helyét. Entrance to the Kereszthegy mineEllenben a korabeli kompozíciókról ugyancsak ismerős Virág-hegy és Kereszt-hegy megmaradt régi mivoltában, s festeni sem lehetne szebbet náluk. Ha már itt tartunk, érdekessége Nagybányának, hogy az érintetlenül megmaradt modern city of Baia Mareóvárostól valamivel odébb egy ultramodern másik városmag épült ki, amit talán jobb is, hogy a finom lelkű festők már nem ismerhettek meg. Maradjunk hát abban, hogy azt messze elkerülve, s a régi városnegyedben több időt töltve, még megismerhetők az innen származó festményemlékek és emlékképek, illetve az ide úton szőtt illúziók.

Forrás: Técsi Zoltán-Illyés Csaba – Erdély legszebb városai és főterei (10—11. oldal,Kárpáti Kincsestár, Pannon-Literatúra Kft. 2020 ISBN 978 963 237 236 5 |képek: Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s