A királyi könyvtár
A budai királyi palota saját korában is egyik legismertebb ékessége a könyvtár, közismert nevén a Bibliotheca Corvina (vagy
Séta a kultúra ösvényein
A budai királyi palota saját korában is egyik legismertebb ékessége a könyvtár, közismert nevén a Bibliotheca Corvina (vagy
A XIV. század és a következő század eleje a falképfestészet virágkora. Míg az Árpád-korból jobbára csak töredékek maradtak
Az 1922-33 között tevékenykedő Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kiemelt ügyként kezelte a magyar művészet nemzetközi rangjának emelését. Se a
Az 1924-ben megalakult Képzőművészek Új Társasága (KUT) a modern művészet háború alatt megszakadt folytonosságát kívánta képviselni. Olyan idős
A XVIII. század második felében született műalkotások körében mind gyakrabban tapasztalható a klasszikus antikvitás stiláris mintaképként való követése.
A magyarországi városok szerkezete sokáig megőrizte a középkorban kialakult alapvonásait. A XVIII. század folyamán azonban sorra épültek reprezentatív
A XIII. század első évtizedeiben az úri nemzetségek kezén egyre nagyobb vagyonok halmozódtak föl, ami lehetővé tette számukra,
A városi és falusi közösségek gyakran maguk gondoskodtak plébániatemplomuk felépítéséről, s nem sajnálták az anyagi áldozatot a magas
A katolikus egyház számára csupán a XVIII. század konszolidált viszonyai közepette nyílt lehetőség a teljes újjáépülésre. A szerzetesrendekkel
A pompakedvelő Esterházy Miklós herceg, aki Mária Terézia követeként az 1760-as években kétszer is járt Versailles-ban, a francia