költészet – 8 Oldal

Arthur Rimbaud

Jean Nicolas Arthur Rimbaud (Charleville, 1854. október 20. – Marseille, 1891. november 10.) – a szimbolizmus és a

(részlet) [Tavasz édes mámorában] 1 Tavasz édes mámorában, nem májusban, még korábban mikor teljes napsugár van,

A Költészet Oh szent költészet, mint le vagy alázva, Miként tiporják méltóságodat Az ostobák, s ép akkor, amidőn

1664-ben, abban az esztendőben, amikor Zrínyi Miklós meghalt, jelenik meg Kassán egy Gyöngyösi István nevű, már harmincöt esztendős,

– 14. század – Vigadj, magyar, van rá okod, fiadnak anyja, szentedé: Magasztaljad patrónusod, magasztaljad mindenfelé! Fáklyát gyujtott

A bölcsesség fekete karikájával bekeretezett csillogó gyermekszem. Ilyennek maradt meg róla való első benyomásom és bizonyára ilyennek marad

“Élete: áldozatok sorozata. Költészete: a klasszikusok között számon tartható nagyság.” „Ha van költő, aki pályáján átélte és megszenvedte

„ha nem él bennünk a hajdani gyermek, ha már csak felnőttek vagyunk, sose értjük meg egymást.” „1906.

Himnusz Szent Lászlóról – Szent László zsolozsmájából, 13. század – Üdvözlégy, ó istent látó, királyoknak gyöngye, László, kinek

– Jacobus Aegidii Setabitanus. 1456. – Fénylő új csillag támadott, Krisztus kegyét ragyogja szét és eltiporja ím legott