Illustration

Ismeretlen (11–13. század) szerző – Carmina Burana

Közzétette:

 

 

(részlet)

 

[Tavasz édes mámorában]

 

1
Tavasz édes mámorában,
nem májusban, még korábban
mikor teljes napsugár van,
nemes arcú szüzet láttam
gyenge lombok sátorában,
száján szólt bürökduda.

2
Sors akarta rájalelnem,
nimfában nincs ennyi kellem,
hogy vele versenyre keljen;
s mihelyt megpillanta engem,
hangos nyájával a berken
megriadva elfuta.

3
Ér remegve a karámba,
én, kérlelve, a nyomába;
nem kell néki gyöngy, se násfa,
csak csitítom, ám hiába,
s ajándékom dobva sárba,
szól a szűzek csillaga:

4
„Amit adtál, nem kell, tessék,
szándékodban nincs tisztesség!”
Kis szilkével védi testét.
Megragadom a szüzecskét,
bőre hó-tündökletesség,
és rejti darócruha.

5
Ő viseli a nehezet,
én pedig a kellemeset.
„Mit műveltél? jaj, megesett!
gonosz, mégis hála neked,
csak titkold el szégyenemet,
hogy ne tudják meg soha.

6
Mert ha sejtené apácskám,
avagy Márton testvérbátyám,
akkor jönne rossz világ rám,
vagy ha megtudná anyácskám,
rosszabb az négy kígyónál ám,
nagy vesszőzés hangzana.”

Weöres Sándor fordítása

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s