Görög mítoszok – Athéné születése

Közzétette:

 

 

A pelaszgok szerint Athéné istennő Líbiában, a Tritónisz-tó partján született, ott találta meg és nevelte fel három kecskebőrbe öltözött líbiai nimfa. Még fiatal lány volt, amikor egy lándzsával és pajzzsal folytatott barátságos párviadalban véletlenül megölte játszótársát, Pallaszt, s gyásza jeléül illesztette Pallasz nevét a magáé elé. Kréta szigetét érintve költözött Görögországba, és először a boiótiai Triton-folyó mellett fekvő Athénai városában lakott.

 

Athéné

Athéné (Velletriből) Louvre

1. Patón Athénét, Athén pártfogóját, a líbiai Neith istennővel azonosította, akit abban az időben tiszteltek, amikor az apaságot még nem ismerték el. Neithnek Szaiszban volt temploma, ahol Szolónt – pusztán azért, mert Athénból érkezett – igen vendégszeretően fogadták. Neith szűzpapnői minden évben viadalt rendeztek, nyilván a főpapnői tisztségért. Apollodórosz beszámolója az Athéné és Pallasz közti párviadalról későbbi patriarchális verzió: elmondja, hogy Athéné, akit Zeusz szült, és Triton folyamisten nevelt fel, véletlenül megölte tejtestvérét, Pallaszt, Tritón folyamisten leányát. Amikor ugyanis Pallasz éppen egy csapást próbált mérni Athénére, Zeusz közéjük tartotta aigiszát és ezzel elterelte Pallasz figyelmét. Csakhogy az aigisz – egy kecskebőrből készült varázserejű tarisznya, amelyben egy kígyó volt, s amelyet a Gorgó-maszk védelmezett – már jóval azelőtt Athéné birtokában volt, hogy Zeusz azt állította volna: ő az istennő apja. A kecskebőr kötény a líbiai leányok szokásos öltözéke volt, és a Pallasz szó csupán „hajadont” vagy „ifjút” jelent. Hérodotosz írja: „Athéné öltözékét és aigiszát a görögök a líbiai nőktől vették át, akik pontosan ugyanígy öltözködtek, azzal a különbséggel, hogy bőrruhájukat nem kígyók, hanem rojtok szegélyezik.” Az etiópiai leányok még ma is ilyen öltözéket viselnek, s ruhájukat néha ión szimbólumokkal: kagylópénzekkel díszítik. Hérodotosz hozzáfűzi még, hogy az „olulu, olulu” diadal-kiáltás, amellyel Athénét üdvözölni szokták líbiai eredetű. Tritóné azt jelenti, hogy „a harmadik királynő”, vagyis az istennőháromság legidősebb tagja – a Pallasszal vívó és nimfává serdült leány anyja, éppúgy, ahogy Koré-Perszephoné Démétét leánya.

2. Bizonyos agyagedény-leletek arra engednek következtetni, hogy már Kr. e. 4000-ben vándoroltak líbiaiak Kréta szigetére. Valószínű, hogy Kr. e. 3000 körül – Felső- és Alsó-Egyiptomnak az első dinasztia alatt történt erőszakos egyesítése idején – az istennő igen sok líbiai tisztelője érkezett oda a nyugati Delta-vidékről. Nem sokkal később kezdődött az első minószi korszak, és a krétai kultúra átterjedt Thrákiára és a prehellén Görögországra.

3. A többi Pallasz nevű mitológiai személy közül az a titán volt az egyik, aki a Sztüx folyót vette feleségül, és Zéloszt („buzgalom”), Kratoszt („erő”), Biét („erőszak”) és Nikét („győzelem”) nemzette vele. Lehetséges, hogy ez a Pallasz a Holdistennőnek tisztelt Pelopsz-delfint szimbolizálta. Homérosz egy másik Pallaszt a „„Hold atyjának” nevez. Egy harmadik Pallasz nemzette az ötven Pallantidát, Thészeusz ellenségeit. Ezek kezdetben valószínűleg Athéné harcos papnői voltak. Egy negyedik Pallaszt Athéné apjának neveznek.

 

Forrás: Robert Graves – Görög mítoszok, I. kötet (56-58. oldal) Európa Könyvkiadó, 1981 ISBN 963 07 1959 2

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s