A Máltai Lovagrend története Magyarországon
A Szent János Lovagrend, később Máltai Lovagrend, magyarországi fénykora a XII–XVII. századig terjedt. Máltai Lovagrend Szent István
Séta a kultúra ösvényein
A Szent János Lovagrend, később Máltai Lovagrend, magyarországi fénykora a XII–XVII. századig terjedt. Máltai Lovagrend Szent István
Erdélyt már sokan hasonlíták Svájchoz, s ezen hasonlatnak van is némi alapja. Van helyrajzilag, mert e bérces kis
Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a
Magyar történelmi (történeti) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének koronként változó szabályait, melyeket 1949-ig nem rögzített
A Duna-menti svábok (Donauschwaben) elnevezés egy fogalom, melyet a grazi Robert Sieger és a stuttgarti Hermann Rüdiger geográfusok
1873 január 1-jén lett Budapest az ország fővárosa, a címer tervezésére négy hónappal később írt ki pályázatot a
Fehéregyháza 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel
Az Olt folyó völgyében, hátteréül szolgálva az örökké havas Kárpátok gerincével terül el Fogaras {románul Fagaras} városa. Ha
A szlovákok 1939-ig nem rendelkeztek önálló (nemzet)állammal. Ezért addigi történetük túlnyomórészt nem a szlovák állam, hanem a szlovákok
Az osztrákokat egészen különös viszony fűzi a szomszédos Svájchoz: a mai Aargau kantonban állt egykor a Habichtsburg, a