Fogaras Citadel

Fogaras vára

Közzétette:

 

 

Az Olt folyó völgyében, hátteréül szolgálva az örökké havas Kárpátok gerincével terül el Fogaras {románul Fagaras} városa. Ha az ide látogatónak sikerül magát átküzdenie a modern nagyváros lakótelepein és forgalmas sugárútjain, akkor a centrumba érve szálljon ki gépjárművéből, hogy rövid időre lélekben visszarepülhessen távoli évszázadokba. Mert ennek helyszínéül ideálisnak bizonyul a fogarasi vár, amelynek épületei majdnem teljes épségben, tárt kapukkal fogadják a látogatókat.

Fogaras Citadel

Fogarasi vár

Ezen területről az első, napjainkig fennmaradt oklevél 1222-ből származik, amikor „Terra Blacorum” {románok földje} néven illették. Ebből a szakemberek arra következtetnek, hogy az elsősorban legeltető, nomád területváltó népesség itt telepedett le először a Kárpát-medencében. A XIV. század első harmadában Anjou Károly királynak sikerült az országot darabokra szaggató tartományuraktól visszahódítani az egyes vidékeket, így például Fogarasföldet Kán nembeli László erdélyi vajdától. Nagy Lajos király idejében a hatalmas terület, rajta mezővárosok és falvak tömegével a havasalföldi vajdák hűbérbirtokát képezte, így akarván megvásárolni a hűségüket.

Magáról az erődítményről csak késői adatunk van. Azok szerint 1452-ben Hunyadi János kormányzó foglalta el a területet a havasalföldi vajdától, majd, hogy uralmát biztosítsa nagy sietséggel egy várat emeltetett. 1455-ben már említették is várnagyát, aki három esztendő múlva sikerrel verte vissza a vajda csapatainak rohamát. Hunyadi halála után fia, Mátyás király örökölte meg, aki szintén egyetlen leszármazójára, Corvin Jánosra hagyta. Az erélytelen nagyúrtól rövidesen elvették a hatalmas váruradalmat. Az 1510-es években itt szolgált Tomori Pál, mint várnagy, aki a mohácsi csatában vezette a kilátástalan küzdelembe a magyarokat Szulejmán szultán hada ellen. Az addig jelentéktelen fogarasi vár szerepe a XVI. század második harmadától felértékelődött, mindenkori urai igyekeztek korszerűsíteni az ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően. 1541-ben Péter moldvai román vajda és török segédcsapatai vívták erős falait, majd csellel kicsalogatva belőle Maylád István örökös fogságba hurcolták. Később Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a feleségének, Mária Krisztierna főhercegnőnek kötötte le hozományul. A Habsburg segítséggel eleinte sikeresen hadakozó Vitéz Mihály havasalföldi vajda 1600-ban szállta meg katonaságával, ő szintén az asszonyának adományozta oda. Bethlen Gábor fejedelem idejében a békés hátországban emelkedő várban elsősorban a kényelmes lakhatás igényeit elégítették ki emeletes, loggiás folyosós palotaszárny alapozásával.
Erre az időszakra alakult ki a végleges képe, miszerint a négy saroktornyos, palotaszárnyakkal körbevett belsővárat egy olaszbástyákkal erődített külsővár kerítette, amit az Olt folyó vizéből feltöltött mély vizesárok fogott közre. 
1661-ben az oszmánok elfoglalták, majd vazallusuknak Apafi Mihálynak adták át. A részegességéről és gyengekezű kormányzásáról hírhedt fejedelem itt is halt meg. A Rákóczi-szabadságharcban szilárdan markukban tartották a császáriak. Még a XIX. században is katonai célokat szolgált, mert laktanyául szolgálva benne állomásoztak az Osztrák-Magyar Monarchia ezredeibe besorozott katonák. Mindvégig lakták, gondozták épületeit, melyben napjainkban Vármúzeum működik.

Forrás: Szatmári Tamás – Erdélyi várak (erddelyivarak.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s