Közzétette:
(Avena sativa L.)
Ősrégi növényünk, minden bizonnyal az emberiség legrégebben termesztett gabonája. Géncentruma valószínűleg Kis-Ázsia. A bronzkorban jutott el gyomnövényként Európába. Az Avena sativat i. e. több évszázaddal termesztették a rómaiak is, és a görögök is.
Jelentősége
Főként takarmányként és gyógynövényként használták. Közép-Európában a kelták, szlávok és germánok mint fontos élelmiszernövényt termesztették. A zabot főként a hűvösebb országokban termesztik. Vetésterülete hazánkban is jelentősen csökkent, ami összefüggésben van azzal, hogy a lólétszám is csökken, melynek fő abraktakarmánya. Jelentős szerepet játszik még a tenyészállatok takarmányozásában. Táplálóanyagai (E-vitamin-tartalma) növelik az apaállatok teljesítőképességét.
Táplálóértéke
Tápláló- és takarmányértéke jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Fehérjéje jelentős mennyiségű esszenciális aminosavakat tartalmaz. Zsírtartalma közepes, szénhidrát- és rosttartalma magas. Jelentős mennyiségű E-vitamin is található benne. Kedvező ásványianyag-összetétele, magas kalcium és foszfortartalma lényeges egészségügyi szempontból.
Gyógyhatása
Gyógynövény. Fogyasztása csökkenti a vérszegénységet, regenerálja az idegrendszert, idegesség, depresszió ellen is hatásos. Csökkent pajzsmirigyműködés esetén működést javító hatású, fokozza a bélmozgást. Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, gyomor- és bélnyugtató. Jó hatású a tejelválasztásra, ezért kismamáknak különösen ajánlott. A fogyasztott zabkása jó hatású az artériákra. Lúgosít, mert megköti a felesleges savakat. Hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet. A zabkása és az egyéb zabból készült ételek az immunrendszert erősítik. Segítenek a szervezetnek a gyors védekezőválaszok adásában. Védenek a fertőzésekkel szemben. A zabkása zabpehelyből készül.
Gyógyhatású készítményei
A zab Európában főleg északon és a fejlettebb országokban zabpehely, zabkása, zabliszt formájában fontos emberi táplálék. Fontos alapanyaga a csecsemőtápszereknek, búzaliszttel keverve kekszet, kétszersülteket készítenek belőle.
A zabot hántolják, de ezzel a művelettel nem távolítják el a korpát és a csírát. Így a rost- és tápanyagtartalma teljes egészében megőrződik.
Bél- és gyomorpanaszok, gyomorégés ellen igen hatásosnak tartották a zabpehely fogyasztását. Megszünteti a gyomorégést, ha minden étkezés előtt és után 1 púpozott evőkanál nyers zabpelyhet lassan megrágva megeszünk.
A zabszalmafürdő segíti az anyagcserét, enyhíti a reumás fájdalmakat, segít kiválasztani a húgysavat, élénkíti a vérkeringést. A kifejlett növény főzetével levertséget, ösztrogénhiányt, övsömör okozta gyengeséget, screlosis multiplexet kezelnek. Mai használatát a zabszalma beszerzésének nehézsége okozza.
A munkában megfáradt, megfájdult derék a fájó testrészre helyezett megforrósított zabbal is gyógyítható. Vékony ruhába kell göngyölni, s a beteg derekára rögzítve, lefekvéskor alkalmazzuk.
A hagyomány szerint a zabszem vagy zabszalma teája hajtja a vesekövet. Félmaréknyi zabszemet vagy egy ökölnyire összetömörített zabszalmát kell forralni 3 liter vízben. Naponta kétszer kell fogyasztani belőle 2-2 dl-t.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (16—17. oldal) Pannon-Literatúra Kft., 2021. ISBN 978 963 459 348 5
Lighthouse 