Schöpflin Aladár: Jókai

Még ma is ő a legnépszerűbb magyar író. Könyvei állandó kereslet tárgyai a könyvkereskedőknél, alig van magyar család, amelynek polcán ne állna legalább egy-két Jókai-regény és mindenféle könyvtárakban a Jókai-könyveken látszik meg legjobban, hogy állandóan az olvasók kezén forognak. Ennyire intenzíven nem él egyetlen más régebbi nagy írónk sem, immár a negyedik nemzedék nevelkedett fel mellette és utána s mind az ő forrásából ivott, a most, mögöttünk cseperedő ötödik is már-már kóstolgatja a forrás üde, enyhítő, vigaszt szerző italát.

Jókai a magyar kultúra egységének a legerősebb tényezői közé tartozik. Minden magyar ember érezte hatását, minden magyar ember emlékében ott élnek az ő alakjai, eszméi, ötletei, minden magyar ember nézte a világot valamikor az ő szemén keresztül és a magyar múlt képe az ő színezésében él a legtöbb magyar ember képzeletében. Ha sorra vegyelemeznék az összes magyarok lelki világát, mindegyikében ott találnának egy többé-kevésbé fontos szerepet játszó elemet, amely Jókaiból került oda. És ha van kongenialitás magyar és magyar között: jórészben ebből a Jókaitól kapott elemből keletkezett. Ha egyszer valaki pontosan meg fogja rajzolni a mai magyar társadalom pszichológiai képét, Jókaira rá fog bukkanni, mint a legjelentősebb tömeghatások egyikére. Szuggesztív ereje nemcsak regény-alakokat fogadtatott el élőkül, hanem élő alakokat is regényhősökké tett – valamennyien voltunk valaha gondolatban Jókai-regények alakjai és még ma is járnak köztünk emberek, akiket Jókai szuggesztiója alakított olyanokká, amilyenek. Jókai a magyarság legnagyobb nevelőinek egyike, nem egy magyar ember fejlődésében volt nagyobb szerepe az iskolánál vagy a szülői háznál.

A róla elnevezett téren most leleplezett szobor nem csupán irodalmi dicsőség emléke, hanem azé a nagy történelmi szerepé is, mely Jókainak korában és az utána következő korokban adatott.

Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 11. szám · / · Figyelő

Adolf Dauthage fotóján (1872 vagy 1873)

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.

Wikipédia