A bűn és a megváltás

A római katolikus egyház gazdagon tagozott és jól felépített külső szervezetében a tartalom és a lényeg az a hit, hogy az ember az isten által teremtett első emberpár bűne következtében eredendő bűnnel terhelten jön erre a világra s csak úgy juthat vissza isten kegyelmébe, hogyha a Jézus Krisztus által hozott megváltás részesévé lesz. Ennek a megváltásnak a közvetítője a Jézus Krisztus által rendelt utódok, a római pápák vezetése alatt álló római katolikus egyház, amelyben Jézus Krisztus teste és vére szentségileg, szelleme pedig az apostoli utódlás és a kézfeltétel révén állandóan jelen van, amely a Jézus Krisztus által rendelt szentségekben isten kegyelmét közli híveivel s úgy irányítja, vezeti és révbe juttatja őket, hogy eredendő és saját bűneik dacára is bizonyosak lehetnek üdvösségükről.

A pokolra kárhoztatottak kiűzése a mennyből. Részlet Luca Signorellinek az orvietói dómban levő nagy festményéből. A pallosát kivonó arkangyal elől két szárnyas démon repülve menekül, az egyik egy asszonyt visz a hátán s a másik ember fejjel lefelé zuhan a pokolba. A művész nem dolgozik olyan drasztikus eszközökkel, mint a későbbi egyházi festészet. Ezek az alakjai is szépek. Ezek a freskói Michelangelóra is hatottak.

Az eredendő bűn és a megváltás a katolikus tan sarkpontja. Az első a kárhozat törvényét tárja fel, a másik az üdvösség reményét nyitja meg az ember előtt. Az emberiség életének a központja Jézus Krisztus. Vele végződik az isten kegyelméből kiesett emberiség életének a korszaka és vele kezdődik az új élet: aki benne hisz, aki az egyház közvetítésével nyújtott kegyadományait veszi, aki megkeresztelkedik, aki a szentségekkel él, aki az úrvacsorában vele egyesül, aki tanítása szerint tesz, az a váltsága által nyújtott kegyelem részese. Az eredendő bűnben való hit az ószövetség hagyománya, Jézus Krisztus váltsága az újszövetség páli rétegének a lényege. A kettő együtt adja a kereszténység sajátos dogmatikai és történeti jellegét. A kereszténység nem észszerű istenkeresés, hanem kinyilatkoztatott vallás. Kinyilatkoztatott igazsága kettő van: egyik az ószövetségi, mely a világ és az ember teremtésére, az üdvösség előkészítésére, az üdvözítő várására vonatkozó igazságokat közli, a másik az újszövetségi, mely a megváltásra, az egyház alapítására, az egyház első korszakának a történetére vonatkozó kinyilatkoztatást tartalmazza.

Dante és Vergilius utazása a pokolba. Dante költeményei a keresztény mennyország és pokolfantáziákat nagy erővel elevenítették fel s óriási hatással voltak a közhitre. Delacroix (1798 —1863) Dante képe – első kiállított műve – a „megbotránkozás és a csodálat, az irtózás és az elismerés példátlan káoszát kavarta fel”.

Az egyházi tannak a bibliában való lerögzítettségéből, a biblia naiv, dramatizáló és plasztikus jellegéből folyik a katolikus vallási világnézet ereje és plaszticitása. A katolikus vallás nem fogalmakkal, hanem bibliai adottságokkal dolgozik.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (543-544. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0