Zsidóellenes diszkriminációk a Horthy-korszakban

Közzétette:

 

 

A szélsőjobboldal megerősödésével párhuzamosan erősödött a zsidóellenes diszkrimináció. 1938. április 8-án a képviselőház elfogadta a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatát, amely az üzleti és értelmiségi pályákon öt év alatt 20%-ra kívánta leszorítani az izraelita vallású személyek arányát. Az ún. első zsidótörvényt alig egy év múlva követte a második, amely már nem vallási, hanem faji, illetve származási alapra helyezkedett, s a 20%-os kvótát az üzleti életben 12%-ra, az értelmiségi pályákon 6%-ra, az állami alkalmazottak körében pedig 0%-ra csökkentette. Zsidónak az minősült, akinek szülei vagy azok közül ketten izraelita vallásúak voltak. 1942 végéig ez a törvény mintegy 200 ezer magyar állampolgárt fosztott meg addigi kenyérkereső munkájától. Később tovább súlyosbodott a zsidóság helyzete. 1941-től tilos volt a zsidók és nem zsidók közötti házasság, sőt az azon kívüli nemi kapcsolat is. 1942-től a zsidónak minősülő személyek nem vásárolhattak mezőgazdasági ingatlant, s azokat, akik rendelkeztek földtulajdonnal, birtokaik „átengedésére” kötelezték. Ugyanebben az évben az izraelita vallású közösségeket törölték a bevett felekezetek sorából, ahová 1895-ben kerültek, s visszaminősítették „elismert” felekezetté. Az 1939-es honvédelmi törvény és más rendelkezések értelmében a zsidó származású férfiak fegyveres katonai szolgálatot nem teljesíthettek, hanem úgynevezett munkaszolgálatra kellett bevonulniuk. A súlyos diszkriminációk ellenére, amelyek a keresztény-zsidó együttműködés 19. századi magyar modelljének a végét jelentették, a zsidónak minősített személyek helyzete Magyarországon valamivel jobb volt, mint a környező országokban élőké. Szisztematikus pogromokra, atrocitásokra ugyanis nem került sor, ezért a háború The second major wave of deportations in 1944kezdeti szakaszában a szomszédos országokból több 10 ezer zsidó menekült ide. Ezek többsége a továbbiakban a magyarországi zsidók sorsában osztozott. Mintegy 18 ezer főt azonban, akiket a magyar hatóságok 1941 nyarán Galíciába deportáltak, az ottani német és ukrán fegyveres alakulatok kivégeztek Kamenyec-Podolszkijban és környékén.

The massacre in Kamenets-Podolsky was the first act of the Hungarian Jewish Holocaust

A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás a magyar zsidó holokauszt első felvonása volt, melynek során 1941. augusztus 27−28-án a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a mai Ukrajnához tartozó Kamjanec-Pogyilszkij (akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij) közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt – és odaszállított, ill. átadott – zsidót gyilkoltak meg Friedrich Jeckeln SS-Obergruppenführer alakulatai.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (417—418. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s