Közzétette:
A vallás szertartásai, gazdag istentiszteleti élete csak a vallásos érzések külső megnyilvánulásai, melyeknek alapja a hívek hite. A szertartások ilyen lelki meggyőződések kivetítődései. Eredetük elvész ugyan a múltak homályában, de ezek a meggyőződések újra felgyúlnak a szertartások ismétlődése kapcsán. Az áldozási szertartás menete, az imádságok, amelyek kísérik, a buzdítások, amik a hívek bekapcsolódását szolgálják, ezt az eredményt elő is idézik. Ezenkívül a papság mindent megtesz, hogy a vallási érzések állandóságát biztosítsa. A papság, amely a vallás szertartásait hivatásszerűen végzi, saját ténykedéseit és vallása életét megfigyelések és spekulációk tárgyává teszi, vallása teoretikussá lesz és és a csupa cselekedetben megnyilvánuló hitből vallásos rendszert csinál. Az egyéni élményen alapuló hit tömegmeggyőződés, vallás lesz, a vallás rendszerré épül ki, világnézetté szélesedik, egyes meggyőződései pedig tanokká, vallásos szabályokká és parancsokká merevednek. A vallásosságnak ezt az irányát legjobban az ind vallásokon lehet tanulmányozni. A tan a magasabb rendű vallások lényeges alkotó része, reflexiók és gondolkodás terméke. A legtöbb vallásban a tan is mitologikus formát ölt s úgy jelenik meg, mint isteni kijelentés, isteni bölcsesség vagy isteni parancs, amely isteni eredete alapján feltétlen hitet és engedelmességet követel. Maguk az istenek vésik kőbe vagy írják könyvbe parancsaikat s azokat adják át választottaiknak vagy megjelennek előttük, szinte tollba mondják, úgy sugallják kijelentéseiket. A vallásos gondolatok beöltöztetésének ez a formája hozzánk legközelebb az iszlámban kézzelfogható, melynek a szentírása, a Korán egészen az isteni kijelentettség és sugallottság igényével lép fel. A kereszténység minden igyekezete dacára sem tudta dogmarendszere és dogmái kialakulását ily radikálisan leegyszerűsíteni.
Térkép a világvallások elterjedtségéről szóló államok szerint
A vallás erejének alábbhagyásával és elszíntelenedésével együtt jár a reflexiók elhatalmasodása. A vallásban a rendszerezés túltengése bomlási jelenség. A vallás élet, istenben, isten akarata szerint való, ösztönös élet, amelyet a gondolkodás magasabb szintre emel, de teljesen szabadjára engedett kutatás meg is öl. Ebben az érzésben gyökerezik a rendszeresen kiépült vallásoknak az a jellemvonásuk, hogy a gondolkozásnak korlátokat szabnak s a kutatás jogát csak ezeken a kereteken belül ismerik el. Vannak azonban élő hitek, melyek nem ismerik ezeket a korlátokat.
Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (18. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0
Lighthouse 