Ein Avdat Nemzeti Park

Izrael

A 12 ezer négyzetkilométeres Negev-sivatag északi részén található, V alakú kanyon talppontja délen van.

A Nahal Zin időszakos folyó völgye Izrael déli részén, a Negev-sivatagban ered, és eleinte a Földközi-tenger irányába tart, ámde a Sde Boker kibucnál éles szögben a Holt-tenger felé kanyarodik. Itt van a Föld felszínének legmélyebb pontja, 400 méterrel a tengerszint alatt. A folyóvölgy szintkülönbsége 120 kilométeres útja során 1400 méter, miután a forrása csaknem egy kilométer magasban fekszik a hatalmas, azaz 500 méter mély, 40 kilométer hosszú és 2—10 kilométer széles Ramon-szurdokban.

Egyes feltételezések szerint a Nahal Zin valaha a ma is Sde Boker mellett folyó Nahal HaBesor-folyóba ömlött, amely a gázai-övezet felé tart, ám később a terep megemelkedése miatt megváltoztatta irányát, elkezdte kivájni a homokkövet, és végül kialakította az 5 km hosszú, igen mély Ein Avdat kanyont. Az ezt feltételező tudósok szerint ez mintegy 80 ezer éve történt, mivel az itt talált kovakőszerszámok ennél valamivel régebbiek, az ún. mousteri ősemberkultúra kései korszakából valók. Akkoriban a hely még nem kanyon lehetett, hanem a Nahal Zin többi szakaszához hasonló széles és keskeny folyóvölgy.

A meder java része csaknem mindig (a heves, ám igen rövid ideig tartó esőzések kivételével) száraz, maga Ein Avdat viszont oázis. Az „ein” szó forrást jelent, és az Avdat forrása 15 méter magas vízesést táplál, amely egy 8 méter mély tóba folyik alá. Található itt két további forrás is, valamint több tavacska és vízesés: följebb a Maarif, lejjebb a Mor. A legelfogadottabb, de egyelőre nem bizonyított feltevés szerint a források vize esőből származik, aztán áthatol a meder talaján, majd onnan tör elő lehűlve és kissé sósan. A vízpartokon olyan sótűtő növények élnek, mint az örökzöld, húsos levelű, sárga virágú laboda. Egy szál több száz éves atlanti pisztáciafa is kapaszkodik itt a földbe göcsörtös gyökereivel, továbbá néhány nyárfa is nő ott, ahol valaha (a sziklába vájt csatornamederből ítélve) konyhakert lehetett. Ezt a bizánci korban a kanyon barlangjaiban lakó, a sziklából padokat, polcokat és lépcsőket faragó szerzetesek művelhették meg. Ma már nem él itt ember, csak állat, például a núbiai kőszáli kecske.

A park névjegye

Hol található: Negev-sivatag
Megközelítése: Sde Bokerből vagy Micpe Ramonból
Alapítva: 1964
Állatvilága: kőszáli kecske, bülbül, sas, keselyű, héja, béka, rák
Növényzete: nyárfa, laboda
Útvonala: végig a kanyonon a déli bejárattól a Maarif-vízesésig
Éghajlata: sivatagi
Mikor utazzunk: tavasszal vagy ősszel
Korlátozások: a park területén étkezni, a tavakban fürdeni , a jelzett utakról letérni szigorúan tilos!