Ein Avdat canyon

Ein Avdat Nemzeti Park

Közzétette:

 

 

Izrael

Ein Avdat canyon

A 12 ezer négyzetkilométeres Negev-sivatag északi részén található, V alakú kanyon talppontja délen van.

A Nahal Zin időszakos folyó völgye Izrael déli részén, a Negev-sivatagban ered, és eleinte a Földközi-tenger irányába tart, ámde a Sde Boker kibucnál éles szögben a Holt-tenger felé kanyarodik. Itt van a Föld felszínének legmélyebb pontja, 400 méterrel a tengerszint alatt. A folyóvölgy szintkülönbsége 120 kilométeres útja során 1400 méter, miután a forrása csaknem egy kilométer magasban fekszik a hatalmas, azaz 500 méter mély, 40 kilométer hosszú és 2—10 kilométer széles Ramon-szurdokban.

Ein Avdat canyonEgyes feltételezések szerint a Nahal Zin valaha a ma is Sde Boker mellett folyó Nahal HaBesor-folyóba ömlött, amely a gázai-övezet felé tart, ám később a terep megemelkedése miatt megváltoztatta irányát, elkezdte kivájni a homokkövet, és végül kialakította az 5 km hosszú, igen mély Ein Avdat kanyont. Az ezt feltételező tudósok szerint ez mintegy 80 ezer éve történt, mivel az itt talált kovakőszerszámok ennél valamivel régebbiek, az ún. mousteri ősemberkultúra kései korszakából valók. Akkoriban a hely még nem kanyon lehetett, hanem a Nahal Zin többi szakaszához hasonló széles és keskeny folyóvölgy.

A meder java része csaknem mindig (a heves, ám igen rövid ideig tartó Red fox in the Negev desertesőzések kivételével) száraz, maga Ein Avdat viszont oázis. Az „ein” szó forrást jelent, és az Avdat forrása 15 méter magas vízesést táplál, amely egy 8 méter mély tóba folyik alá. Található itt két további forrás is, valamint több tavacska és vízesés: följebb a Maarif, lejjebb a Mor. A legelfogadottabb, de egyelőre nem bizonyított feltevés szerint a források vize esőből származik, aztán áthatol a meder talaján, majd onnan tör elő lehűlve és kissé sósan. A Nubian ibex in the Negev desert, Israelvízpartokon olyan sótűtő növények élnek, mint az örökzöld, húsos levelű, sárga virágú laboda. Egy szál több száz éves atlanti pisztáciafa is kapaszkodik itt a földbe göcsörtös gyökereivel, továbbá néhány nyárfa is nő ott, ahol valaha (a sziklába vájt csatornamederből ítélve) konyhakert lehetett. Ezt a bizánci korban a kanyon barlangjaiban lakó, a sziklából padokat, polcokat és lépcsőket faragó szerzetesek művelhették meg. Ma már nem él itt ember, csak állat, például a núbiai kőszáli kecske.

A park névjegye

 

  • Hol található: Negev-sivatag
  • Megközelítése: Sde Bokerből vagy Micpe Ramonból
  • Alapítva: 1964
  • Állatvilága: kőszáli kecske, bülbül, sas, keselyű, héja, béka, rák
  • Növényzete: nyárfa, laboda
  • Útvonala: végig a kanyonon a déli bejárattól a Maarif-vízesésig
  • Éghajlata: sivatagi
  • Mikor utazzunk: tavasszal vagy ősszel
  • Korlátozások: a park területén étkezni, a tavakban fürdeni , a jelzett utakról letérni szigorúan tilos! 

Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (120-123. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s