A török építészet Magyarországon

Közzétette:

 

 

A közel százötven éves oszmán uralom Magyarország közepén tartós nyomokat hagyott maga után. Nem csupán a pusztítás nyomait, hanem – a hódoltság több városában is hosszabb időre berendezkedvén – az építését is. A hódítók, ha tehették, céljaiknak megfelelően átalakították a helyben talált épületeket. Így a keresztény templomok többnyire dzsámivá váltak, mint például a pesti plébániatemplom, ahol a középkori falba mélyesztett mihráb mutatja ma is a mekkai irányt. Több helyen emeltek azonban dzsámit, saját szokásaik szerint. Térszervezetük, külső megjelenésük megfelelt az általános típusok egyikének: az előcsarnokból nyíló templom osztatlan, négyzetes középtere fölé nyolcszögű dobon emelkedő kupola borul, az épület mellett karcsú minaret magasodik. Pécsett Jakováli Hasszán pasa, valamint Gázi Kászim pasa főtéren álló, nagyméretű dzsámija őrzi a város hosszú török megszállásának emlékét. Siklóson pedig Malkocs bég helyreállított dzsámija. Egy-egy nyolcszögű, kupolás sírépítmény is fennmaradt máig, ilyen Budapesten a Rózsadombon Gül baba, Pécsett Idrisz baba türbéje.

 

jakovali_dzsami

Jakováli Hasszán pasa dzsámija belülről, XVI. század második fele. Pécs

gazikaszim

II. Gázi Kászim pasa dzsámija kívülről, 1550-60-as évek. Pécs

A világi épületek közül a legkarakteresebbek a fürdők. A muszlimok fürdőkultúrája magasan fölötte áll a késő középkori Európáénak, s a félig meghódított Magyarországon is építettek remek fürdőket. Budán ma négy fürdő működik eredeti funkciójának megfelelően; a leghíresebb közülük a Rudas, amelynek kupoláját nyolc monolit oszlop hordozza, valamint a Rác fürdő központi csarnoka. A király fürdőben a középső kupolatérhez csatlakozó eredeti lefedésű mellékterek is fennmaradtak. Ezek az épületek szorosan hozzátartoznak ahhoz a kultúrához, amelyben születtek, s amelyből nem volt átjárás a keresztény kultúrkörbe. Így nem csodálható, hogy az oszmán-török építészet reprezentatív emlékei nem gyakoroltak hatást a korabeli magyarországi építészetre. A visszafoglalás után a dzsámik egy részét keresztény templommá alakították, például Pécsett Gázi Kászim dzsámiját. Szigetváron is ez lett a sorsa Ali pasa dzsámijának, s ott – a barokkizált épületben – 1789-ben Dorffmaister István a kupolát borító freskón örökítette meg Zrínyi kirohanását, mintegy a művészet eszközeivel is diadalt ülve a törökök felett. E templomépületek keleti jellegzetességeit sokszor csak a XX. század purista műemlékvédelme idézte hangsúlyosan vissza. Az oszmán művészeti kultúra semmilyen hatást nem gyakorolt a kora újkori Magyarországon a grand art stílusára, jól mutatva, hogy az ország lakossága a meghódított területeken sem iszlamizálódott, hanem ragaszkodott saját hagyományaihoz. A török iparművészeti alkotások közül is szinte csak a fegyverek és a keleti szőnyegek voltak azok a munkák, amelyeket eredeti funkciójukban lehetett felhasználni. A két kultúra és a kétféle művészet között még nagyon nagy, áthidalhatatlan volt a különbség.

 

 

gulbaba
III. Gül baba türbéje kívülről, 1543-48. Budapesten

kiralyfurdo1

A budapesti Király fürdő kívülről a négy kupolájával, 1560-70-es évek

rudasfurdo

A budapesti Rudas fürdő kupolatere, 1566-78

 

Írta Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (146-147. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s