Trees

Kosztolányi Dezső – Üllői úti fák

Közzétette:

 

 

Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjuság,
Üllői-úti fák.

TreesMásoknak is így nyíljatok,
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát,
higgyék, örök az ifjuság,
Üllői-úti fák.

Haldoklik a sárgult határ,
Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már,
a szél busan dúdolva jár,
s megöl minden csirát.
Hova repül az ifjuság?
Feleljetek, bús lombu fák,
Üllői-úti fák.

Forrás: Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei (Magyar Elektronikus Könyvtár)

2 comments

  1. Az utcan egykor vegigfuto fasornak – mely az egykor a hazban elo Kosztolanyi Dezsot (1885-1936) 1905-ben az Ulloi uti fak cimu verse megirasara kesztette – mara mar nincs sok nyoma, helyuket a beton es aszfalt vette at, az epulet viszont meg megorzott nehanyat ezek kozul, bar igaz, hogy az ismeretlen szobrasz muvei inkabb a japan cseresznyeviragzasra (Tavasz), gyumolcsfakra (Nyar es Osz) es kopar, illetve orokzold facskakra (Tel) emlekeztetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s