A Török Birodalom fénykora

Közzétette:

 

 

A 15. századi kezdetektől (lásd Szeldzsukok és Oszmánok) indulva az oszmán-törökök fokozatosan jókora birodalomra tettek szert a Közel-Keleten és Európa délkeleti részén, és sokáig tartották rettegésben az itt élőket.

A Török Birodalom magva I. Oszmán kis észak-anatóliai szultanátusa volt, mely utódai alatt a róla elnevezett birodalommá terebélyesedett. Konstantinápolyt, a mai Isztambult II. (Hódító) Mehmed vette be 1453-ban, s ezzel a törökök Európában is megvetették a lábukat. Ázsiában egészen Perzsiáig elfoglalták a Közel-Keletet, továbbá Arábiában megszerezték Hidzsászt, benne a két legfontosabb szent várossal, Mekkával és Medinával. Afrikában elfoglalták Egyiptomot, Európában pedig a Balkánt, valamint a mai Magyarország jó részét és Dél-Ukrajnát. Hatalmuk csúcspontját I. )Nagy) Szulejmán uralkodása jelentette (1520—66). A birodalom gazdagsága kereskedelmen és hódításokon alapult. A hanyatlás már Szulejmán fia, II. (Korhely) Szelim alatt megkezdődött, és folytatódott egészen az első világháborúig, melynek végén a birodalom szétesett.

A győzelem pillanata: ez a miniatúra a török terjeszkedés egyik meghatározó pillanatát ábrázolja: az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatát, amely Magyarország egyharmadának elfoglalásához vezetett.

Hiedelmek és rítusok

Old qimba compassA Török Birodalom államvallása az iszlám volt, mivel azonban igen nagy területet és számos népet foglalt magában, más vallásokat, így a kereszténységet és a judaizmust is gyakorolták benne. Ezzel együtt a képzőművészetre és az építészetre az iszlám nyomta rá a bélyegét.

Háztartás

turkish jug 19.thturkish candlestickA törökök fénykorát, de főleg a szultánét és az uralkodó osztályét a mérhetetlen gazdagság és luxus jellemezte. Gyakran a közönséges háztartási eszközöket is díszesre készítették, emiatt érthetően virágzott az iparművészet, melynek alkotásait széles körben exportálták is.

Művészet és kultúra

Plate with floral decoration from Iznikbejeveled flask in TopkapiA török Birodalomban virágzott a művészet. A bizánci Hagia Szophia templomot tehetséges építészek átalakították szultáni nagymecsetté és számos nagyszabású új épületet emeltek. Virágzott a kéziratok illusztrálása és a kalligráfia. Művészi szintre emelték a szőnyegszövést, és több török városban átálltak a tömegtermelésére.

Ruha és ékszer

Great Suleyman's helmetgold ottoman aigretteA nagy birodalom számos kultúrája változatossá tette a divat alakulását. Bizonyos Közép-Ázsiából, illetve Észak-Afrikából származó ruhadarabok (például a bő bugyogó, a kaftán és a fez) jellegzetes török öltözékké váltak. A ruhák előkelőségét anyaguk határozta meg, illetve a hozzájuk viselt ékszerek.

Csata és háború

Ottoman maceOttoman shieldA Török Birodalom hódításai az 1450-es évektől a 17. század elejéig tartottak; egyik céljuk a kereskedelmi útvonalak védelme volt, főként a keresztényekkel szemben. Tetőpontján a birodalom a mai Magyarországtól Iránig, illetve a Krímtől Egyiptomig terjedt, de megtartani csak szüntelen háborúskodással lehetett.

Forrás: Az emberiség története (222—225. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s