A Török Birodalom fénykora

A 15. századi kezdetektől (lásd Szeldzsukok és Oszmánok) indulva az oszmán-törökök fokozatosan jókora birodalomra tettek szert a Közel-Keleten és Európa délkeleti részén, és sokáig tartották rettegésben az itt élőket.

A Török Birodalom magva I. Oszmán kis észak-anatóliai szultanátusa volt, mely utódai alatt a róla elnevezett birodalommá terebélyesedett. Konstantinápolyt, a mai Isztambult II. (Hódító) Mehmed vette be 1453-ban, s ezzel a törökök Európában is megvetették a lábukat. Ázsiában egészen Perzsiáig elfoglalták a Közel-Keletet, továbbá Arábiában megszerezték Hidzsászt, benne a két legfontosabb szent várossal, Mekkával és Medinával. Afrikában elfoglalták Egyiptomot, Európában pedig a Balkánt, valamint a mai Magyarország jó részét és Dél-Ukrajnát. Hatalmuk csúcspontját I. )Nagy) Szulejmán uralkodása jelentette (1520—66). A birodalom gazdagsága kereskedelmen és hódításokon alapult. A hanyatlás már Szulejmán fia, II. (Korhely) Szelim alatt megkezdődött, és folytatódott egészen az első világháborúig, melynek végén a birodalom szétesett.

A győzelem pillanata: ez a miniatúra a török terjeszkedés egyik meghatározó pillanatát ábrázolja: az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatát, amely Magyarország egyharmadának elfoglalásához vezetett.

Hiedelmek és rítusok

A Török Birodalom államvallása az iszlám volt, mivel azonban igen nagy területet és számos népet foglalt magában, más vallásokat, így a kereszténységet és a judaizmust is gyakorolták benne. Ezzel együtt a képzőművészetre és az építészetre az iszlám nyomta rá a bélyegét.

Háztartás

A törökök fénykorát, de főleg a szultánét és az uralkodó osztályét a mérhetetlen gazdagság és luxus jellemezte. Gyakran a közönséges háztartási eszközöket is díszesre készítették, emiatt érthetően virágzott az iparművészet, melynek alkotásait széles körben exportálták is.

Művészet és kultúra

A török Birodalomban virágzott a művészet. A bizánci Hagia Szophia templomot tehetséges építészek átalakították szultáni nagymecsetté és számos nagyszabású új épületet emeltek. Virágzott a kéziratok illusztrálása és a kalligráfia. Művészi szintre emelték a szőnyegszövést, és több török városban átálltak a tömegtermelésére.

Ruha és ékszer

A nagy birodalom számos kultúrája változatossá tette a divat alakulását. Bizonyos Közép-Ázsiából, illetve Észak-Afrikából származó ruhadarabok (például a bő bugyogó, a kaftán és a fez) jellegzetes török öltözékké váltak. A ruhák előkelőségét anyaguk határozta meg, illetve a hozzájuk viselt ékszerek.

Csata és háború

A Török Birodalom hódításai az 1450-es évektől a 17. század elejéig tartottak; egyik céljuk a kereskedelmi útvonalak védelme volt, főként a keresztényekkel szemben. Tetőpontján a birodalom a mai Magyarországtól Iránig, illetve a Krímtől Egyiptomig terjedt, de megtartani csak szüntelen háborúskodással lehetett.