Árkay Aladár

 

 

Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2

Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia, Árkay Bertalan apja. A család 1869-ben költözött Árkay AladárPest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé. Árkay Aladár diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az historizmustól indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be. A két háború közötti kornak, az egész magyar egyházi építészetnek (és általában a Bauhaus hazai megjelenésének) kiemelkedő alkotása a Városmajori templom és annak harangtornya. Magyarország első modern temploma, melyet 1933-ban adták át. Pár ismert művész azok közül, kiknek az alkotásai díszítik a templomot: Aba Novák Vilmos, Zala György, Molnár C. Pál, Sztehló Lili, Pátzay Pál. A harangtorony 55 méter magas, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról írt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.

 

Budai Vigadó

Budai Vigadó, Bp.I. Corvin tér 8. (1896-1899)

Árkay_Aladár_03e_Fasor.ref.templom

Fasori református templom (1911-13)

Árkay: Fasori reformátustemplom

Fasori református templom bejárata

Árkay Bertalan

Városmajori plébánia tornya (1937)

 

Forrás: http://www.arch.hu/index.php/konyvtar/707-145-eve-szueletett-arkay-aladar

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s