A csodálatos sánta dervis

Közzétette:

 

 

Kevés magyar utazó élt meg annyi gyötrelmet, testi-lelki nyomorúságot, mint Vámbéry Ármin

A Pozsony vármegyei Szentgyörgyön jött világra 1832-ben, s gyermekkorát Dunaszerdahelyen töltötte. Amikor megszületett, édesapja már a sírban nyugodott az országot sújtó kolerajárvány áldozataként. A koldusszegény gyermeket testi nyomorúsággal is sújtotta a sors, bal lábára megbénult. A németországi Bambergből származó szegény zsidó család gyermeke kiváló memóriával, rendkívüli nyelvérzékkel és bámulatos alkalmazkodóképességgel próbált meg érvényesülni. A szörnyű nyomorban tudta, hogy csak magára számíthat, ezért vasakarattal tanult, s már tízesztendős korában kenyérkeresetre kényszerült. Találékonysága már ekkor megmutatkozott. A csallóközi mocsarakban vérszívó nadályokat, azaz piócákat gyűjtött, s ezeket eladta a patikáknak.

A szentgyörgyi piarista gimnáziumban, majd a pozsonyi evangélikus líceumban végzett tanulmányai után házitanítóskodásból élt. Akaraterejével, szorgalmával a legjobbak közé küzdötte fel magát.

 

Vámbéry_Ármin_1905-24Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.)

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlások időszakában folyamatos létbizonytalanságban élt, alkalmi nevelősködésből tengődött. Nagy hatással volt rá az őshazakutató Jerney Jánossal és Reguly Antallal való találkozása. Kitűnő kapcsolatteremtő képességének köszönhetően megismerkedett Kemény Zsigmonddal, Hunfalvy Pállal, Toldi Ferenccel és Eötvös Józseffel, akik pártfogásukba vették a tehetséges ifjút. Vámbéry Konstantinápolyban szerette volna tanulmányozni a keleti nyelveket, majd a magyarok eredetét kutatni Közép-Ázsiában. Eötvös József közbenjárására elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia erkölcsi és pénzügyi támogatását, valamint útlevelet kaphatott. Így indulhatott el első, 1857-es utazására Konstantinápolyba.

Az osztrák önkényuralom időszakában számos magyar emigráns élt a török fővárosban. Közülük egy Püspöky nevű emigráns vette pártfogásába a magányos ifjút. Másik segítője, Szilágyi Dániel vezette be a török életbe.

 

Vámbéry arczképe_350

Vámbéry arcképe. Készült Teheránban, 1864 január havában, néhány nappal Közép-Ázsiából való megérkezése után. M. Carlian perzsa kir. udv. fotográfus felvétele.

Vámbéry a perai könyvesboltban kifüggesztett hirdetésével keresett tanítványokat, akik nyugati nyelven akartak tanulni. Hübsch dán konzul volt az első tanítványa, majd Husszein Daim pasa palotájába került, ahol házitanítóként tevékenykedett. Kenyéradója azt hitte, talán áttér a mohamedán hitre, s végképp lemond arról, hogy visszatérjen szülőföldjére, de Vámbéry nem élt a lehetőséggel. A vallási szertartásokon azonban jelen volt, részt vett a legkényesebb kérdések megvitatásában. Alaposan megismerte a törökök életformáját, gondolkodásmódját, szokásait. Ezekért az ismeretekért azonban nagy árat fizetett. Többször vált durva tréfálkozások célpontjává, s előfordult, hogy egy török főúr Vámbéry fejéhez vágta a csizmáját, mert a magyar házitanító nem kefélte elég fényesre.

Ismeretség révén került Rifaat pasa, a volt külügyminiszter házába, ahol a történelem, a földrajz és a francia nyelv oktatójaként számos előkelő főméltósággal találkozhatott.

Törökországban fél évtizedet töltött. Az ott élő magyar emigránsok révén kapcsolatba került az előkelő udvari körökkel, s hírlapírói tevékenységével tekintélyes barátokat szerzett. Megszerette a törököket, akik később Rashid effendiként emlegették. E névre állították ki a nagy hatalmú helybéli pasák az ajánlóleveleiket, amelyeknek nagy hasznát vette. Vámbéry megismerte az iszlám tanításait, a keleti szokásokat, és magas szinten sajátította el a török nyelvet.

A magányos, szegény fiatalemberből a török fővárosban megbecsült, közkedvelt személyiség lett. A társadalmi felemelkedést, az elismerést szívós munkával érdemelte ki.

Első tudományos munkája, egy német-török zsebszótár a török fővárosban született meg. Eredményeit szülőföldjén is méltányolták. A Magyar Tudományos Akadémia – távollétében – 29 esztendős korában választotta levelező tagjai sorába!

Első keleti útját követően hírnevet szerzett, s mivel beváltotta a személyéhez fűződő reményeket, második alkalommal, 1862-ben is elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia pénzbeli támogatását.

Második úti célja Közép-Ázsia volt, Timur Lenk hajdani birodalma. Hosszú szakállat növesztett, viseltes dervisruhába öltött, valódi kilétét eltitkolva elindult Perzsiába. Az álruhás zarándok Mekkát megjárt tatárok karavánjához csatlakozott, s inkognitóban mintegy másfél ezer kilométeres utat tett meg. Külseje alapján senki sem gyanította, hogy európai. Mivel kitűnően ismerte a mohamedánok szent könyve, a Korán előírásait, jártassá vált a mohamedán szokásokban, sikeresen tette meg a maga elé tűzött utat.

 

Vámbéry_emléktárgyak_350

Emléktárgyak Vámbéry Közép ázsiai utazásából. A kamcsi. – A fokos. – A kosbág. – A tatár bőrkulacs.

 

Az életveszélyes helyzeteket nyelvtudásával és színészi hajlamaival tudta leküzdeni. Nagyon kevés európainak adatott meg abban a korban, az, hogy saját tapasztalatokat szerezzen Közép-Ázsia, a mai Üzbegisztán területén élő népek körében. Az orosz és brit vetélkedés színterévé vált Közép-Ázsia igen veszedelmes vidéknek számított. A helybéliek minden külföldiben ellenséget láttak. A kémgyanúba került külföldiekre gyötrelmes halál várt.

Inkognitóban mintegy másfél ezer kilométeres utat tett meg. Külseje alapján senki nem gyanította róla, hogy európai

Vámbéry inkognitóban járta be Perzsiát, majd Közép-Ázsia víztelen pusztaságait. Eljutott Hívába, Szamarkandba, Bokharába. Éhezett, szomjazott, kínlódott a nap hevétől, de nem mondott le terve megvalósításáról. Ő volt az első európai, aki a Kaszpi-tenger déli partjáról a Hirkánai-sivatagon át eljutott Hívába, ahonnan a Khalata-sivatagon keresztül Bokharába, majd az afganisztáni Heratba érkezett.

Az afgánok között hátborzongató élményekben volt része.

Vámbéry kapcsolatba került a Teheránban dolgozó orosz diplomatákkal, akik bőséges javadalmazással kecsegtették, ha szolgálatukba szegődik. Ő azonban nem kívánt az önkényuralom kiszolgálójává válni. „…A cár birodalmának minden kincse és fénye sem lett volna elég arra, hogy elnyomja bennem azt az idegenkedést, melyet gyerekkoromtól fogva éreztem nemzeti törekvéseink eltiprói, s az önkényuralom és a féktelen abszolutizmus e megtestesülése ellen. Annál készségesebben fogadtam el az angolok ajánlásait, mert régtől fogva megszerettem már e népet fenséges irodalmáért és szabadságérzetéért, s mert hozzá Keleten is őket tartottam a Nyugat egyetlen méltó képviselőinek” – vallotta.

 

Vámbérynak a pusztában

Azaz: Meshedi Miszr (állomás a nagy pusztában) balra egy torony, egy csatorna és egy
rom – két ledőlt torony, jobbra dörl (négy kupola) – egynapi lakás – Romokat temasa
(nézni) nem szabad – szívem fáj – utunk azdik (eltévedtünk) – kompasz megmentett.
Egy lap Vámbérynak a pusztában arab betűvel, de jórészt magyarul írt feljegyzéseiből. Íratott Karsiban, már visszatérőben Szamarkandból.

 

Vámbéry Teheránban rendezgette papírdarabkáit, amelyekre útközben arab betűkkel, de magyar nyelven jegyezte le élményeit. Ezek a cédulák voltak nagy munkájának fő forrásai. Hazatérését követően széles körű publikációs tevékenységet folytatott. Könyvei, tanulmányai német és angol nyelven kerültek a nemzetközi tudomány vérkeringésébe. Különösen a britek mutattak nagy érdeklődést Közép-Ázsiáról írt elemzései iránt.

 

Vámbéry dervis-ruhában_350

Vámbéry dervis-ruhában. 1864-ben, Londonba érkezte után készült felvétel.

 

A brit királyi udvarnál nagy megbecsülésben volt része, s a The Times többször adott helyet írásainak. Hírlapi cikkei miatt gyakran vált az irigyek céltáblájává, s érzékeny természete nehezen viselte el a tudományos körökben is zajló intrikákat.

A török nyelvrokonságot feltételező elméletét többször kritizálták, s a finnugor nyelvrokonságot magáévá tevő eszméi miatt szembekerült hajdani barátjával, Budenz Józseffel.

Londonban a Királyi Földrajzi Társaságban tartott előadása indította el az ünneplések felé. A híres brit könyvkiadó, John Murray jelentette meg úti beszámolóját.

Megalapította a magyar orientalisztikai iskolát, melynek tanítványai a magyar Kelet-kutatás legkiválóbb szakembereivé váltak. Bálint Gábor, Kunos Ignác és Germánus Gyula folytatták mesterük orientalisztikai tevékenységét.

„Heratban való többheti tartózkodásom alatt a puszta földön háltam a kellemetlen, hideg őszi éjszakákon és a szó legigazibb értelmében koldulással tehettem szert sovány táplálékomra fanatikus siíták, vagy a zsugori afgánok közt, kik kenyér helyett szidalommal tartottak, s mivel abban a gyanúban álltam köztük, hogy frengi vagyok, oldaldöfésekkel traktáltak, vagy halállal fenyegettek… Egy-egy fanatikus afgán meggyilkolja a gyanútlan angolt csak azért, hogy egy kafír vére árán a paradicsomba juthasson (…) Minden afgán, ki elment a cellám előtt, haragtól izzó pillantásokat vetett rám. Valósággal erényszámba ment volna közöttük, ha valaki agyonlő, de haragjuk azért mégsem fajult soha tettlegességgé. Ez a rejtett düh leghevesebben Heratból Meshedbe utazásom közben tört ki ellenem, ahol a kőszívű afgánok meleg bundájukba húzódva gyönyörűséggel nézték, ahogy éhezve és vacogó foggal, könnyű ruhában, takaró nélkül töltöttem az éjszakát a fagyasztó hidegségben.”

(Vámbéry Ármin: Küzdelmeim, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2001)

 

Vámbéry_három pénzdarab

Az utolsó három pénzdarab, melyet Vámbéry, kolduló dervis szerepében, Karsiban kapott.

 

Vámbéry egyénisége lenyűgöző volt. Nem a katedráról hirdette a könyvekből összeszedett, gyakran elavult adatok száraz és szürke anyagát, hanem a saját, törékeny teste fáradságos munkájával szerzett, izzó lelkén átszűrődő élő tudást, és kiolthatatlan lelkesedést csepegtette tanítványai szívébe.”

(Germánus Gyula: Kelet varázsa. Magvető Kiadó, 1975)

 

 

Carte_vambery-armin

Vámbéry útja Közép-Ázsiában (nagyítható!)

 

Forrás: Magyarok a Föld körül (43-47. oldal) Kossuth Kiadó, 2014. ISSN 9 772064 879007 14002

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s