Hunyadi Mátyás, az uralkodó

Közzétette:

 

 

572 évvel ezelőtt Kolozsváron megszületett Mátyás magyar király.

 

Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, olaszul Mattia Corvino, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul és szlovénül: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei/Matia Corvin. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

 

Hunyadi Mátyás_350x

 

Machiavelli, ha egy emberöltővel korábban születik, Mátyásról mintázhatta volna meg „A fejedelmet”, a nagy célokra törő, reneszánsz uralkodó alakját – ezt írta Mátyás királyról Mályusz Elemér, a magyar történetírás kiemelkedő alakja. Íme a tudós néhány évtizede készült, de máig időtálló részletes szakértői véleménye az egyik legjelentősebb magyar királyról

Mátyásban minden megvolt egy reneszánsz uralkodó személyiségéből: a tettvágy, az akaraterő, az óvatosan számító ügyesség, másrészről a teremtő erejű lelki tényező is, amelyek révén egy államot naggyá és hatalmassá lehet tenni. Mátyás az a közép-európai uralkodó volt, akit olasz és nyugati társainál nem kisebb becsvágy hevített, de aki méreg, orgyilkosság, esküszegés és erőszak helyett egy magas műveltségű államférfi fölényes ügyességével és számító erejével győzött az akadályokon.

Mátyás nagyon nehéz viszonyok között lépett trónra. A 15. század elején még érintetlen volt Magyarország állami egysége. Erős királyi hatalom tartotta féken azokat a nagybirtokosokat, akik nemcsak hatalmas uradalmakkal és azokon a jobbágyok tömegeivel rendelkeztek, hanem a szabad köznemesség egy részét is hűbéresekké tették. A század közepére azonban a főurak az állam kárára túlságosan nagy mértékben megnövelték hatalmukat. Kezükbe kerítették összefüggő, nagy területek állami adóját, pénzt vertek, lefoglalták a királyi bányákat és vámhelyeket, fennhatóságukat kiterjesztették a szabad városok fölé, sőt volt olyan, aki még a püspöki kinevezés jogát is megszerezte magának. Csaknem valamennyi nagybirtokos az állami bíráskodást és a végrehajtó hatalom egy-egy részét is gyakorolta, s ha nem valóságos méltóságot, de legalább ispáni tisztséget tartott a kezében. Ennek segítségével egész megyék köznemességének lettek vezérei a közigazgatás, hadi élet és igazságszolgáltatás terén. Ezek a főurak a királynak csak a névleges kormányzást hagyták meg.

S nemcsak függetlenítették magukat, hanem háborúkat is viseltek egymással, ugyanakkor pedig elhanyagolták az ország közös ellenségeivel szemben a védekezést. Az állam tekintélye így a mélypontra süllyedt, Magyarország nagyon közel volt ahhoz, hogy több független territóriumra bomlik szét. S mert ugyanekkor megjelent a déli határnál a török, előre látható volt, hogy a felbomlott ország rövid idő alatt a török zsákmányává lesz.

Ilyen körülmények között választották Mátyást 1458-ban királlyá.

Életének hő vágya, amely sírjáig elkíséri, apja törekvéseinek megvalósítása: a török kiűzése Európából, és Konstantinápoly visszavétele

Az uralmat számára más tényezők egyénileg is súlyossá tették. Fő támasza apjának, Hunyadi Jánosnak, a törökverő hadvezérnek hírneve volt. Nem dicsekedett előkelő származással, mivel apja homo novus volt, akit a nagyurak nem tekintettek magukkal egyenrangúnak. Megválasztását családjának gazdagsága és pártjának hatalma vitte keresztül. Ez a gazdagság azonban szóba sem jöhetett az állam összes kiadásának fedezésénél, a párt pedig hamar felbomolhatott, s jó barátaiból ellenségek válhattak, ha az óhajtott előnyöket nem kapják meg. Azonkívül az első volt, aki nem az Árpád-ház leányági leszármazói közül került a trónra. Ezzel nemcsak a legitimitásban rejlő erőt nélkülözte, hanem trónkövetelőkkel, köztük legközelebbi szomszédai, Lengyelország és a német birodalom uralkodóival is szembekerült.

Veleszületett ösztönére, tehetségére bízva magát, az első perctől fogva erélyesen törekedett a viszonyoktól reá rakott béklyókat levetni, és a csorbítatlan királyi hatalmat visszaszerezni

A király, akinek útjába barát és ellenség mintegy versengve gördítette az akadályokat, még szinte gyermek. Szerencséjére neveltetését kiváló államférfi apjának politikai szövetségese, Vitéz János váradi püspök irányította, s így nemcsak a humanista művelődés eszményeivel ismerkedett meg, hanem önálló gondolkodáshoz is szokott. Élénk szelleme, gyors felfogóképessége éppen trónra kerülése heteiben egész életre szóló tanításokat kapott Podjebrád Györgytől, Csehország kormányzójától, aki tanácsain kívül – korán elhunyt – leánya kezével is megajándékozta. Mátyás veleszületett ösztönére, tehetségére bízva magát, az első perctől fogva erélyesen törekedett a viszonyoktól reá rakott béklyókat levetni és a csorbítatlan királyi hatalmat visszaszerezni. Elsősorban családjának és pártjának adja tudomására, hogy nem tűr maga fölött gyámkodást. Anyja csendesen háttérbe vonul, nagybátyja – Szilágyi Mihály – azonban, kit kormányzónak választottak meg melléje, pártjának több tagjával együtt azon főurakhoz csatlakozik, akik a német császárt választják meg ellenkirálynak.

Rövid időre polgárháború, majd évekig tartó alkudozások következnek. Mátyás ugyanis inkább jóakarattal és adományokkal igyekszik megbékíteni ellenfeleit, mint fegyverrel győzni le őket. El is éri, hogy nagybátyja a török elleni harcot választja – ott pusztul el –, a pártütők pedig arra meghódolnak, miután látták, hogy Mátyás a legreménytelenebb helyzeteket is kedvezőre tudja fordítani. Erélye és hidegvére a husziták ellenében éppen olyan sikereket mutat fel, amikor sorra foglalja rablóváraikat, mint a törökkel szemben, akitől Bosznia felét ragadja el, megmentve ily módon Ausztriát és Észak-Olaszországot a pusztulásoktól.

Bár már módjában állna megbosszulni a családján korábban esett sérelmeket, így testvére kivégeztetését, nem gondol ellenségei megalázására. Ellenkezőleg, személyes híveivé teszi őket, csak hogy erejüket az állam javára fordíthassa. Egyetlen feltételt szab: az elbitorolt felségjogokat vissza kell adniok. Ebben a tekintetben hajthatatlan. Az eredmény gyors és jelentős: vám, adópénzverés, bányászat megint az övé. A főispánokat és tisztviselőket ismét ő nevezi ki régi és új hívei közül. Az államhatalom és államterület így ismét szilárd és egységes.

A régi Magyarország visszaállításával azonban nem éri be Mátyás. Célszerű pénzügyi reformjaival és új adórendszerrel , amely minden jobbágyra egyenlő terhet helyez, olyan nagy jövedelmet szerez, hogy lassan elsőrangú, fegyelmezett és állandó zsoldossereget állíthat fel. Nemcsak végleg függetleníti így magát a nagybirtok uraitól, hanem merészebb tervek kivitelére is gondolhat. Életének fő vágya, amely sírjáig elkíséri, apja törekvéseinek megvalósítása: a török kiűzése Európából, és Konstantinápoly visszavétele.

Uralma elején évről évre háborúskodik a törökkel, amikor azonban azt kell látnia, hogy – a pápa kivételével – a Nyugat közönyösen nézi harcát, mintha a török nem is az egész európai kultúrát fenyegetné, s amikor saját veszteségein győződik meg arról, hogy egyedül nem győzheti le a szultánt, egészen új utakra tér. A pápa és a császár felhívására vállalkozik a huszitákra Rómában kimondott ítélet végrehajtására, és a cseh korona megszerzésére tör. Az 1479-es olmützi béke csak a cseh király címét biztosítja számára, elismeri azonban Morvaország, Szilézia Lausitz feletti uralmát.1840-ig külpolitikája pápa- és Habsburg-barát. Hosszú ideig a középkor e két nagyhatalmával egyetértésben igyekszik működni, s nem lankadó buzgalommal próbálja megtalálni a közös eljárás útját. Még áldozatokat is kész hozni, noha olyan sikerekre tekinthet vissza, mint a sokszoros túlerőben levő lengyel seregek tönkretétele 1474-ben. Amikor azonban minden törekvése hiábavalónak bizonyul, mert a pápai székre olyanok jutnak, akiknek családjuk felemelése a legfőbb gondjuk, s mert a német választófejedelmek sem akarnak tudni arról, hogy a barbár egyenrangú velük, megfogamzik benne a gondolat, hogy Magyarországból, mint központból kiinduló birodalmat teremt magának, és királyságát impériummá fejleszti. Elhatározását csak sietteti az az összeesküvés, amelyet a klérus egyes tagjai otthon szőnek ellene. Egykori mentorának és kancellárjának, Vitéz János esztergomi érseknek, meg a legkedveltebb püspökének, Janus Pannoniusnak pártütése (1471) keserűen kiábrándítja, s ettől fogva az egyházi méltóságokat is kénye-kedve szerint, tisztán politikai szempontoktól vezettetve adományozza annak jeléül, hogy egyénisége felszabadult minden személyes tekintély és hagyomány varázsa alól. A pápa és a császár egyszerű hatalmi tényezők lesznek a szemében, s most már nincs rájuk tekintettel.

Nagyszerű hadsereggel a háta mögött a kitűnően megszervezett országgal, gyors egymásutánban elfoglalja a császár székhelyét, Bécset és Bécsújhelyt, majd Stájerország és Karintia egy részét, miközben hadai előkészítik az utat nyugatra, Felső-Ausztria és délre, Velence irányába, hogy így ő legyen az első, aki – megelőzve a francia és spanyol királyokat meg a császárt – hódítóként lép a félszigetre.

Az új impérium ugyanis magába foglalta volna mindazokat a területeket, amelynek lakossága és gazdasága nélkülözhetetlen a török elleni győzelmes és sikeres hadjárathoz, terheinek viseléséhez. Amit a Nyugat jószántából nem akart megtenni, arra a magyar király, a keresztény kultúrát fenyegető veszedelem legalaposabb ismerője, erővel akarta kényszeríteni.

A király tettereje és tehetsége nagyra növelte az országot, s ugyanakkor hatalmával védte is a nyugati keresztény kultúrát a mohamedán hódítással szemben

A reneszánsz fejedelem lelke legmélyén az igazi középkori lelkesedés tüzét táplálta, amikor nem egyedül becsvágyból , hanem sokkal inkább a nagy fennkölt cél érdekében szétküldte hódító seregeit, s a keresztény szolidaritás érzéséről megfeledkezett Nyugatnak élő lelkiismerete lett.

Mátyás az impérium tagjainak, az elfoglalt országoknak különleges berendezkedéseit épségben hagyta. Népének nyelvét és nemzeti sajátságait megvédte, az összetartozó országrészek autonómiáját pedig mindenütt fejleszteni igyekezett. A meghódított nyugati országok számára ezért uralma nem visszaesést, hanem emelkedést jelentett az önálló állami élet felé vezető úton. A példakép Magyarország volt. Itt ugyanis Mátyás már előzőleg fontos társadalmi reformokat valósított meg. Nem elégedve meg azzal, hogy a nagybirtok elszakadási és függetlenedési törekvéseit egyedül a királyi hatalom korlátozza, a köznemességet az állandó ellensúly szerepével ruházta fel. A főurakat tehát az igazságszolgáltatás tekintetében a köznemesség önkormányzati szerve, a megye alá rendelte, a rendi alkotmányt pedig – amelynek keretében a köznemesség az országgyűlésen befolyást nyert az ország sorsának intézésébe – kifejlesztette.

Ugyancsak a társadalmat reformáló terveivel függött össze az a törekvése is, hogy a legfőbb méltóságok betöltésénél, azok királyi tisztviselői jellegét megszüntetve, részt juttasson a politikai nemzetnek, a rendeknek, s a nádor személyében oly tényezőt állítson a magyar közéletbe, akinek egyaránt kell a király és az ország bizalmát élveznie. Ezeket a Magyarországon már kész társadalmi és állami formákat vette mintául Mátys a sziléziai és ausztriai reformjainál. Éppen úgy az ő uralkodásához fűződik az első osztrák Generallandtag összehívása, mint a sziléziai Fürstentag állandósulása, amelyben az ország valamennyi fejedelme, városa és rendje részt vett; mindazok, akik addig, a hűbériség korában egymással harcolva úgy éltek, mintha nem is ugyanazon organizmus részei lettek volna. Ugyanakkor Mátyás szervezte meg az egész sziléziai közigazgatás élén álló főkapitányságot, amely Nagy Frigyesig Szilézia állami egységének jelképe maradt, s mint Magyarországon a nádorságot, megpróbálta ezt a tisztséget is rendi jellegűvé változtatni. Célszerű pénzügyi, hadi, igazságszolgáltatási és közigazgatási reformok hosszú sorát valósította még meg, hogy ezzel Sziléziát az idők követelményeinek megfelelően korszerűsítse.

A hódítás és a szervezés művét akkor vitte végbe Mátyás, amikor a középkori középállamok sorából kezdtek kiválni az újkor nagyhatalmai. Ugyancsak a törekvések jellemezték uralmát, amelyek Franciaország és Anglia, vagy Velence és a Habsburg monarchia naggyá tételét biztosították. Rendezett pénzügyek, állandó hadsereg és káprázatos diplomáciai játék , amely igyekszik a közeli és távoli államok közt végbemenő minden eltolódást, változást észrevenni, s a maga javára merészen, gyorsan és leleményesen értékesíteni – ezek voltak az eszközök amelyek az erős központi hatalom irányítása mellett a magyar birodalom területét egyre növelték, s minden további hódítással, minden újabban megszerzett territóriummal fokozták az állam expanzív erejét, s további hódításokra képesítették.

A birodalom, melyet Mátyás a magáénak mondhatott, még távol állt attól, hogy végleges formáját elnyerje, Magyarország azonban így is beiktatódott a a leendő nagyhatalmak sorába. A király tettereje és tehetsége nagyra növelte az országot, s ugyanakkor hatalmával védte is a nyugati keresztény kultúrát a mohamedán hódítással szemben.

 

Magyarország_a_középkorban

A középkori magyar királyság

 

Ez a szüntelenül dolgozó ember, akinek nyugalmat és pihenést csak azok a percek jelentettek, amikor a humanista tudósai között megjelenhetett. Hogy velük értékes kéziratok gyűjtéséről tanácskozzék, vagy filozófiai problémákról vitatkozzék, még nem volt ötvenéves, amikor meghalt. Halálakor – melyet hadjárataiban kapott sebei is siettettek – kiderült, hogy Fortuna erősebb volt nála. Egész életében győzedelmeskedett a csalárd szerencsén, a méltó örököst azonban nem tudta kikényszeríteni tőle. Második Beatrix,_Mátyás_király_felesége_300xfeleségétől, a nápolyi királyleánytól, Aragóniai Beatrixtől nem született gyermeke. Reménykedésében csalódva a steini Edelpeck Borbálától házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost próbálta örököséül elfogadtatni. A tapintat, ahogyan fiának és fia anyjának sorsáról egyaránt igyekezett gondoskodni, oly gyengéd lelkületről tanúskodik, amely csak igazi nagy emberre lehet jellemző. Amit azonban fia nem örökölt tőle, az éppen a nagyság volt. Nem volt, aki folytassa művét, aki fenntartsa birodalmát, s ezzel életművének minden eredménye szinte órák alatt romba dőlt, hogy vele eltűnjék Magyarország nagyhatalmi állása, s ezzel Európa számára további két évszázadig megoldhatatlan probléma legyen a törökkel szemben való védekezés.

A Hunyadi család eredete

Mátyás nagyapja, Serbe fia Vajk – mint egy havasalföldi előkelő család tagja – 1395/96 táján kerülhetett Magyarországra, s egy ideig az al-dunai városban, Kévén, vagy annak közelében lakott. Bekerült Zsigmond udvarába, s érdemei jutalmául 1409-ben megkapta Hunyadvár birtokot Erdélyben. Ezzel alapozta meg családja magyarországi pályáját. Ő, majd fia, János újabb falvakat ragasztottak ehhez az adományhoz, s megteremtették a vajdahunyadi uradalmat. János a birtokközpontban pompás főúri rezidenciát emelt a maga és családja számára. Hunyadi Mátyás, a leendő nagy király ebbe a világba született bele: 1443. február 23-án Kolozsvárott, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet gyermekeként. A Hunyadiak hatalmas vagyona, várak, kastélyok, uradalmak, Hunyadi János szerzeményei voltak. Ő 1446 és 1452 között Magyarország kormányzója volt, és hírnevet a törökök felett aratott győzelmeivel szerzett magának. Legnagyobb sikerét 1456-ban Nándorfehérvár alatt aratta, ám a győzelem után három héttel meghalt. Hunyadi János különös gondot fordított gyermekei neveltetésére. Nemcsak harcedzett vitézeket, hanem művelt embert is akart belőlük faragni. Ennek köszönhető, hogy a későbbi király kiválóan beszélt latinul, örömét lelte abban, hogy antik szerzők műveit olvassa. Felnőttként is kitűnt nyelvtudásával, anyanyelve, a magyar mellett nem csupán latinul beszélt, hanem németül, románul, s jártas lehetett valamelyik szláv nyelvben is.

 

A corvinák

 

Philostratos-Corvina

Mátyás király 2500 kötetes könyvtára – Bibliotheca Corviana – a korabeli Európában a pápai könyvtár után 640px-Ransanus_corvina_Mátyás_és_Beatrixa második legjelentősebb könyvtár volt. A gyűjtemény darabjait Mátyás részben vásárolta, részben kifejezetten magának készíttette Itáliában (Firenzében sokat), hollós címerrel ékesíttetve. A könyvtárat prefektus vezette (egy időben Galeotto Marzio olasz humanista, Janus Pannonius barátja is betöltötte ezt a tisztséget), aki mintegy 30 másoló és miniátor, valamint számos könyvkötő munkáját irányította.

A beszerzéshez a fontosabb területeken – Itália és a görög kultúrájú részek – felvásárlókat alkalmaztak, akik főként görög, hellenisztikus, latin auktorokat, történeti műveket, bibliákat és egyéb szent iratokat (egyházatyák és középkori skolasztikusok Philostratus_codexírásait) gyűjtötték, de ezek mellett „modern” köteteket is a filozófia, orvostudomány, építészet, csillagászat területéről. Mátyás szívesen látogatta könyvtárát. Halála után utóda, Ulászló egy ideig fenntartotta a könyvtár egységét, később azonban részben eladogatta, részben elajándékozta darabjait. Amikor a török hadsereg 1526-ban elfoglalta Budát, kifosztották a könyvtárat, sok itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. A legtöbb corvina azonban Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, évszázadokig az volt a sorsuk, hogy a török szultán kedvelt nagyköveteket ajándékozott meg egyes darabokkal. Mátyás könyvtárának végső maradványait 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége találta meg a szeráj helyiségeiben.Ezek egy-két kivétellel ma Budapesten vannak.

 

Mátyás hadserege

A Mohács előtti magyar királyok között nem alaptalanul tartjuk Mátyást a legkiválóbb hadszervezőnek és hadvezérnek. Tisztelettel adózunk a Morvaországot, Sziléziát, Lausitzot és Bécset elfoglaló király emlékének, s halála kapcsán szívesebben hiszünk a király megmérgezését kívánó mendemondáknak, mint az életét jórészt hadjáratokban töltő király fizikumának egyáltalán nem váratlan összeomlásában. Mátyás saját korában is eredményesen hitette el országgal-világgal, hogy nemcsak a tudományok, illetve a művészetek pártfogója, hanem a világ egyik legkiválóbb hadvezére is.

Mátyás trónra kerülésekor a királyi hatalom bázisa és tekintélye lehanyatlott, az országot a széttagolódás fenyegette. Az új király csak hosszú évek küzdelmei után szilárdította meg uralmát, szerezte vissza a Szent Koronát, s verte le, illetve egyezett ki a Felvidéken berendezkedett cseh zsoldosvezérekkel. Az ország biztonságosabbá vált, és vezéreikkel együtt a zsoldosseregek a huszita harcmodor legjavát is magukkal hozták, s a fokozatosan kialakuló, kizárólag Mátyás parancsainak engedelmeskedő zsoldossereg alapját vetették meg. A vezérek, akik kiemelkedő katonai tudásuk mellett sokszor cégéres gazemberek és gátlástalan harácsolók voltak, nem egyszerűen csak átpártoltak hozzá, hanem a mátyási politikai meghatározó támaszát is jelentették.

Mátyás idejében 65-70 ezer fő lehetett az ország tényleges katonai ereje. Ebbe beszámították a végvárak őrségét és az egyébként nem túl nagy létszámú korlátozott értékű nemesi felkelést is, amit Mátyás az 1470-es évektől nem vett igénybe. Vélhetően legnagyobb hadjárataira sem vonult 20-30 ezer főnél nagyobb sereggel. Nehéz azonban meghatározni az állandó zsoldossereg magjának létszámát, s megbecsülni azokat, akiket csak néhány hónapra vagy éppen néhány hétre hívott táborba a király. A zsoldosokkal egy olyan széles katonaréteg jelent meg, amely fő megélhetési forrásának a katonáskodást tekintette. A fennmaradt zsoldosfogadási listák szerint cseh, lengyel, osztrák származású hadakozó réteg volt jelen, akikhez szép számmal csatlakoztak magyarországiak is.

Ezt a nemzetközi zsoldossereget kezdték el Mátyás halála után Fekete Seregnek nevezni a történeti irodalomban. A király halála lényegében a Fekete Sereg halálát is jelentette: 1490-91-ben a zsoldosfizetés sorozatos elmaradása után a Délvidéken rablásból próbálta magát fenntartani. A sereg maradványait Kinizsi Pál verte szét bandériumok és parasztfelkelők segítségével 1492 szeptemberében.

 

A király halála

 

1490. április 6-án Bécsben hunyt el Hunyadi Mátyás, Magyarország királya. Az uralkodó itáliai történetírója, Antonio Bonfini, miként az minden jelentős személyiség halálakor szokásos volt, égi jeleket vélt felfedezni, amelyek már hosszú ideje jelezték a szomorú nap közeledtét. „Halála után a Duna szokatlanul megáradt; sok part menti falvat és várost öntött el, hogy török betörés ellen megvédje Pannóniát, ha már az ország oltalmazója nem védelmezheti. A Budán őrzött oroszlánok a király halála napján kimúltak. Ekkor Budán a Corvinus-ház címerének madarát, hollót egyetlen-egyet sem láttak, míg Fehérvárott, a magyar királyok temetkezési helyén annyi holló károgott, hogy ebből már mindenki könnyen sejthette a király halálát” – írja Bonfini. Égi jeleket utólag természetesen sokkal könnyebb felfedezni, mint előre megjósolni, de a király egészségi állapota annyira rossz volt, hogy közvetlen környezetének tagjai előtt nem lehetett kétséges: Mátyás már nem sokáig lesz Magyarország királya. Életének utolsó három esztendejében gyakorlatilag állandó orvosi kezelés alatt állt. A köszvény annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1489 márciusától nem tudott a saját lábán járni, hordszéket kellett használnia. A súlyosan beteg Mátyás az 1490. év virágvasárnapján, április 4-én végleg ágynak dőlt, majd két nap múlva sok fájdalom és szenvedés után meghalt. Máig sem tisztázott, hogy mi történt: a kortársak közül sokan mérgezésre gyanakodtak, de lehet, hogy szélütés vagy valamilyen gyomorbetegség végzett vele.

 

Forrás: Királyok, hősök, vezérek (150-155. oldal) Bookazine Kft.,Geopen Könyvkiadó Kft. (2014) ISSN 2064-8952 ISBN 978-963-12-0563-3

 

 

 

 

3 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s