Buda a 15. században

A reneszánsz kultúra és humanista életeszmény

Közzétette:

 

 

A kultúra és művelődés fejlesztését számos magyar uralkodó tekintette szívügyének, ám egyik sem olyan nagymértékben és látványosan, mint az alacsony származását valószínűleg nápolyi Beatrixezzel is kompenzálni kívánó Mátyás. 1476-ban oltár elé vezetett második felesége, Aragóniai Beatrix nápolyi királylány volt, akinek a kapcsolatai révén itáliai építészek, szobrászok , festők és írók tucatjai érkeztek Magyarországra. Szórványos előzmények után lényegében velük jelent meg a reneszánsz kultúra és a humanista életeszmény a királyi udvarban, valamint a főúri és a főpapi rezidenciákon. A részben már reneszánsz, részben azonban még késő gótikus stílusban továbbépített visegrádi és budai vár, amelyeknek ma már csak néhány kis részletében gyönyörködhetünk, a legszebb itáliai palotákkal vetekedtek. Visegrádnál – örökítette meg a palota akkori képét az egyik Antonio BonfiniMagyarországra érkezett olasz humanista, Antonio Bonfini – a régi uralkodók magaslaton álló hajdani vára alatt a palotát úgy kibővítette, parkját vadaskertekkel, halastavakkal oly gazdaggá tette, hogy épületeinek fényességével még a többit is felülmúlni látszik. A berendezés, mint Attalusé, az ebédlőtermek tágasak, a folyosók stukkókkal ragyogóak, és pompás ablakok láthatók itt. Függőkertek és bennük kutak, amelyeket vörös márvány és bronzülőkék ékesítettek.1 Feljegyezték azt is, hogy a palota udvarán álló díszkútból, amelyekbe a környező hegyekből vezették a vizet, ünnepnapokon bor folyt.

 

Buda a 15. században

A 15. századi Buda látképe a királyi palotával az 1493-as Nürnbergi krónika, vagy Schnedel-kódex néven ismert krónikából

A gótikus és a reneszánsz stílus találkozása számos más 15—16. századi építményen is megfigyelhető. Kiemelkedik ezek közül a Báthoryak által építtetett nyírbátori plébániatemplom, amely a Mátyás-kori egyházi építészet legszebb épen maradt emléke. A történelem viharait sértetlenül átvészelő, első tisztán reneszánsz magyarországi épület Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyházának mellékkápolnája. Ezt Bakócz Tamás érsek emeltette már Mátyás halála után, a 16. század legelején. Ma a 19. században épült klasszicista stílusú esztergomi bazilika belső részeként csodálható meg.

 

Nyírbátor, plébániatemplom

A nyírbátori templom és egy harangláb légifotója

Mivel az óbudai egyetem ekkorra megszűnt, 1476-ban Mátyás Pozsonyban új egyetemet alapított, amelynek első kancellárja nevelője, az utóbb kegyvesztett Vitéz János lett. Budai palotájában emellett olyan 2500 kötet körüli könyvtárat állított fel, amelyet csak a pápák római könyvgyűjteménye múlt felül. A könyvtárat, amelyet egy ideig az ismert itáliai humanista, Galeotto Marzio vezetett, maga az uralkodó is kedvvel látogatta, s tanulmányozta a történeti, filozófiai, asztrológiai és egyéb munkákat. Neveltetésének köszönhetően Mátyás ugyanis nemcsak magyarul, németül és olaszul, hanem latinul is jól tudott. Az uralkodói címerállata, a holló latin neve (corvus) után ezeket a díszes kéziratos könyveket nevezzük corvináknak.

1473-ban, Gutenberg korszakos jelentőségű felfedezése után alig több mint 20 évvel kezdte meg működését Budán az első magyarországi könyvnyomda. Tulajdonosa Hess András, egy Hess András: Budai krónikavalószínűleg német származású polgár volt. Mintegy 400 példányban ő adta ki a Budai krónikának nevezett magyar történelmi összeállítást, amely az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Bár Észak-Itáliában ekkor már több tucat nyomda működött, az első nyomtatott könyvet Párizsban is csak 1470-ben, Krakkóban 1474-ben, Angliában pedig 1476-ban adták ki. A Budai krónika latinul készült, ahogy a korszak más történeti munkái, így például a jogot végzett és Mátyás udvari ítélőmestereként tevékenykedő Thuróczy János Janos Thuroczy: Chronica Hungarorumkrónikája (Chronica Hungarorum) és Bonfini regényes történeti elbeszélése (Rerum Ungaricum decades) is. Bár mind Thuróczy, mind Bonfini a hun-magyar rokonság tanát erősítették, Mátyást pedig természetesen kritikátlanul magasztalták, az isteni gondviselés mellett a végzetet, a szerencsét és az emberi jellemvonásokat is magyarázó elveik közé iktatták. Műveik, amelyeket csak később és – Hess András nyomdájának megszűnése miatt – külföldön nyomtattak ki, ennyiben már egy új korszak hajnalát jelezték.

1. Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter, Budapest, 1995. Balassi Kiadó, 871.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (129—131. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Kapcsolódó tartalom: Hunyadi Mátyás, az uralkodó

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s