Babits Mihály: Egy szegény magára-maradott

Közzétette:

Szivem magába szívott
ezer illatot,
ezerjó illat engem
hogy elkábitott!
Szivem most illatzacskó,
lelkem illatház:
ez a sok illat engem
hogy megbabonáz!

Virágok illatával
tele bús fejem,
virágok illatáról
rád emlékezem,
gyönyöröm aki voltál,
most vagy bánatom,
hogy tested vánkosára
le nem nyughatom.

Hervad a kertem violákkal –
Szegény violák!
Akár a ma, akár a holnap,
akár a világ.
Napos napot napok napolnak, –
hol a türelem?
Életpapok csapot papolnak, –
ó zord szerelem!

Sok hosszu, hosszu éjszakákon,
megint egyedül
szegény, szegény zugó fülembe
a Csönd hegedül:
komisz, keserves egy cigány ez
s ezer dala van:
kegyetlen, ős, örök vonóját
nyüvi nyomtalan.



Forrás: Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 1. szám


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s