Híres magyarok: Puskás Tivadar

1844 Szeptember 17. (165 éve történt)
Megszületett Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.

Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat képes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt.

Puskás Tivadar életrajza

1844. szeptember 17.

Megszületik Pesten, Puskás Ferenc és Agricola Mária első gyermekeként. (Családfa)

1844. szeptember 20.

Megkeresztelik a lipótvárosi plébániatemplomban. / Ez a templom a mai Szent István-bazilika helyén állt./
A keresztségben a Tódor, János, Lampert neveket kapta, az elsőt bizonyára a nagyapa iránti tiszteletből.

1848. március 30.

Megszületik öccse, Ferenc.

1854.

Megkezdi gimnáziumi tanulmányait, valószínűleg Budán.

1862-1865.

A bécsi Theresianumban jogot tanul, majd átiratkozik a műegyetemre.

1865.

Abbahagyja egyetemi tanulmányait és mivel apja tönkrement, állást vállal.

1866.

Londonba utazik, ahol megbízást kap a Waring cégtől az erdélyi keleti vasút építésében való közreműködésre.

1872.

A társaság csődöt jelent, Puskás felbontja szerződését.

1873.

Bécsbe utazik, s nagyszabású vállalkozásba kezd, utazási irodát alapít.

1874.

Amerikába hajózik. A coloradói aranymezőkön földet vesz s beáll az aranykeresők közé.

1876.

Londonba, majd Brüsszelbe utazik, ahol a legújabb távírógépekről és a városon belüli távíróhálózat kiépítéséről folytat tárgyalásokat. Bell találmányának hírére visszautazik Amerikába. Edison munkatársa lesz s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik.

1877.

Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát.

1878.

Londonból átköltözik Párizsba. Edinson képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerűsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítő ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fő oka és célja az, hogy az európai fővárosok közül elsőként itt épüljön telefonközpont.

1879.

Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.

1879. október 29.

Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid időre hazajön, hogy előkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását.

1879. július 4.

Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán lezajlik az első magyarországi telefonbeszélgetés.

1880. május 20.

A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont működését engedélyező okiratot. A központ számára az üzleti negyed centrumában, a Fürdő / ma József Attila / utca 10. számú ház III. emeletén béreltek helyiséget. Itt kezdték meg a 200 vonal kapacitású, LB típusú telefonközpont – 2 darabból álló, egyenként 100 vezetékes jelzőtáblás szekrény és 2 darab 100/64 keresztlemezes váltó – felszerelését.

1881. február 1.

Puskás Ferenc mint a budapesti telefonhálózat igazgatója, előfizetési felhívást tesz közzé. A jelentkezőknél azonnal megkezdték a készülék felszerelését, a légvezeték kiépítését. A hálózatépítést Puskás Ferenc irányította, õ tanította be a központ kezelésére felvett kisasszonyokat is.

1881. május 1.

MEGNYÍLT AZ ELSŐ BUDAPESTI TELEFONKÖZPONT. Az induláskor 25 előfizetője volt.

1881. augusztus 1.

A Lövész utca 11-ben megnyílt a második központ, mint belvárosi fiókállomás.

1882.

Budán, a Pálffy / ma Bem / tér 4-ben épült az újabb fiókállomás 27 elvfizetővel.

1884.

Puskás Tivadar feleségével és leányaival haza költözött Budapestre. A Lánchíd budai hídfőjéhez közel, az Albrecht főherceg / ma Hunyadi János / úton egy tízszobás lakát béreltek.

Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az előző évben fejlődésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait.

1885.

Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét.

1887.

Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata.

1888-89.

Tovább bővült és korszerűsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélő-készülékeket is lecserélték,és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel.

1890.

A bővítés és korszerűsítés a végsőkig kimerítette a vállalat anyagi lehetőségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettől kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélő-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-tõl már nem Puskás Tivadar története.

1892.

Puskás bejelentette “Új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére” címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában.

1893.

Folynak Puskás kísérletei a beszélő újság megvalósításával kapcsolatban.

1893. február 15.

A Budapesti Telefonhírmondó-Szolgálat megkezdte nyilvános adásait.

1893. március 16.

Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtője, Hungária szállóbeli lakásán reggel fél kilenckor meghalt.

Forrás: Puskás Tivadar Távközlési Technikum