Benjámin László: Két évtized
Megtömött szatyraiddal szálltál vonatra tegnap, szaladgálsz dolgainkban , távol, egy éjjel, egy nap, Rendet csinálsz a házban, vesződöl a pénzügyeikkel;
Címke: vers
József Attila – ANYÁM
A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhomályban – – Kis
Illyés Gyula: Pünkösdi ének
Babits Mihálynak Kigombolt nyakadat lágy leány-szél nyalja – hagyd, hadd lebbenjen ki mint selyemnyakkendőd melledből e sóhaj. Örülhetsz, örülhetsz –
ERDÉLYI JÓZSEF: FÁJÓ SZÍVVEL
Sokat sírtam és nevettem – Mindent szívből cselekedtem. Nem is újság énnekem már Semmisem – Olykor-olykor fáj a szívem Csendesen.
JUHÁSZ GYULA: TEMETÉS
Aranyosan és feketén döcög Szent Mihály lova őszi fák között. Az emberek megnézik csendesen, Ki az, akinek útja végtelen? És
IGNOTUS: MÁJUSI FAGY
MÓRICZ ZSIGMONDNAK AJÁNLOM Nem tudom, szólt a lyány, nem tudhatom, Mi az, ami sarkad alá terel, De mindenemet teneked adom.
Szombati-Szabó István: Májusi miatyánk
Mi atyánk: Tavasz, Ki vagy a fűben, a fában, a kőben, A ködben, a vérben, a vágyban, a hőben, Ki
MOLLINÁRY GIZELLA: FELSZAKADT SEBEKKEL
Sivárabb szívvel, mint a sivatag homokja állok. Pedig megállásom nem kifejezője többé a várakozásnak. Oh! mit kellene tenni most, mikor
FENYŐ LÁSZLÓ: ÁPRILIS ESTE…
Vasárnapok, vasárnapok – boldog, akinek vasárnapja van, piros ünnep, fekete köznap: bolyongok a kettő közt hontalan; nekem sápadt a vasárnap
TÓTH ÁRPÁD: TAVASZI HOLDTÖLTE
Táncolva suhannak a szőke sugárkák, Hüs hold aranyával elöntve a lég, Ott kinn, valamint csodaszép, szines árkád, A méla nagy
Lighthouse 