„Rovarok beszéde”
Kosztolányi Dezső bámulatos élet-szeretetéről sokat hallhattunk. Az élet minden kis részletét elfogultan, elfogadóan szemléli, a megszokottól eltérő módon.
Séta a kultúra ösvényein
Kosztolányi Dezső bámulatos élet-szeretetéről sokat hallhattunk. Az élet minden kis részletét elfogultan, elfogadóan szemléli, a megszokottól eltérő módon.
Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt, Mi valánk a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! Mi emeltük föl
Sejtelem Életem hatvanhatodik évébe’ Köt engem a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyemre más gabonát
Kosztolányi e bűbájos, prózában-versben írt kötetében megszólaltja a természet megannyi szereplőjét: virágokat, fákat, madarakat, állatokat, gyümölcsöket, drágaköveket. Utánozhatatlan
Belgium két nép közös hazája: a vallonoké és a flamandoké. A vallonok francia nyelvűek. A flamandok egy germán nyelvet beszélnek,
Mint Apollon és Kalliope fia, a dalnok Orfeusz, úgy pengeti lantját ez a költő, megindítván az állatokat, fákat
Reviczky Gyula: Télen Hópelyhek szállnak, szálldogálnak, Megint egy évet sírba zárnak. Lágy szemfedője hólepel, Bent lobogó láng fénye
Hányan meghaltak már akik szerettek engem! és szivükben őriztek engem Hány énemet ismerték, mit én már elfeledtem, hány
December – Karácsony hava – Télelő – Álom hava Csokonai Vitéz Mihály: A békétlenkedő (részlet) Tél No
Uram, adj csöndes éjt, Nyugodalmas, nagy éjt A te vén gyermekednek, Beteg, rossz gyermekednek. Fölséges dáridók, Keserves dáridók