Csokonai Vitéz Mihály – A rövid nap s hosszú éj
A nap megint leszálla, Elvégezé futását; Sátort az éj csinála, Fonván setét lakását. Így múlik életünk el, Mely
Címke: vers
Sík Sándor – Őszi kertben
Őszi kertben Őszi lombok zúgdogálnak. Őszi kedvem Sóhajai, furcsa felhők, Őszi égen úszdogálnak. Mondd, Uram, mit akarsz tőlem?
Gellért Oszkár Kosztolányi Dezsőhöz
Mint tépett-szaggatott koszorúnak Marokba-gyűrt s marcangolt szirmait El-fölrepíti a szél: Szavaim szivemből úgy vetem ki Tehozzád, A sirodra,
Reményik Sándor – Halk hang hallottaimhoz
Piroska Testvér A földben s az égben, Te por a porban, Fény az üdvösségben – Anyámmal együtt ugye
Reményik Sándor – Halotti beszéd a hulló leveleknek
A Kolozsvárhoz közeli Hója-erdő |Fotó: BBC Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany
Reményik Sándor – Templom és iskola
Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná.
Tompa Mihály – Őszi képek
I. A gólya vándor-útra kelt, De még zöldel hegy és mező; Minő szép nyájas ősz vagyon! A napsugár az
Dsida Jenő – Öreg október
Be jó lenne még azt mondani mindig: Szívem fürösztik tavaszi kegyek, a napsugár is éget, virágosak a rétek,
Sík Sándor – Szeptemberi lomb
Várj még, ne siess, szeptemberi lomb, A hegyeken még szól a kolomp, Még messze a tél. A te
Komáromy József: Nyár után – ősz előtt
Mulik a nyár. Dus, tiszta tüze vész. Néma égbolt fáradt aranyi nem Ontnak hősugárt. Ha napsütöttre lépsz: Madárt
Lighthouse 