Magyar népszokások
Az első magyar népszokásgyűjtemény. Mi a népszokás? A magyar népszokásokról az első tudományos igényű leírások a
Séta a kultúra ösvényein
Az első magyar népszokásgyűjtemény. Mi a népszokás? A magyar népszokásokról az első tudományos igényű leírások a
Széchenyi Béla és Lóczy Lajos expedíciója Kelet-Ázsiában több mint 10 000 kilométert tett meg. 19 ládában 700 kilogrammnyi
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni…” Szent-Györgyi Albert (Budapest., 1893. szeptember. 16. – Woods
Alexander von Humboldt német természettudós 1769. szeptember 14-én született. A földrajztudomány egyik legnagyobb alakja Berlinben látta meg
Kevés újat hoz, viszont sok bonyolultságot megőriz a szeptembertől irányadó helyesírási szabályzat. Az idő döntheti el, segít vagy
Eötvös Loránd, báró (Buda, 1848. júl. 27. – Budapest., 1919. ápr. 8.): fizikus, egyetemi tanár, miniszter, az MTA
Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. jún. 26. – Bp., 1914. dec. 27.): természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus. Tanulmányait Miskolcon, majd
108 évvel ezelőtt született Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész, stresszkutató. Selye János (Bécs, 1907. január 26.
149 évvel ezelőtt Pesten felavatták a Magyar Tudományos Akadémia épületét. A Magyar Tudományos Akadémia története Előzmények
Az észak-norvégiai kicsiny sziklasziget, a szélviharok és hullámverések ostromolta Vardø a XVIII. században két elszánt, bátor magyar