A magyar nép eredete, származása
A magyar nép eredetére elsősorban a nyelvtudomány ad választ, amely a múlt századtól aprólékos munkával derítette fel a
Séta a kultúra ösvényein
A magyar nép eredetére elsősorban a nyelvtudomány ad választ, amely a múlt századtól aprólékos munkával derítette fel a
Szabadság tér Sepsiszentgyörgy Főterén, a Tamás Áron színház és a Bod Péter Könyvtár (volt Megyeház) közötti parkban. Az 1848/49-es
Szabolcs-Szatmár-Bereg és a magyar szemmel Kárpátaljának, Kijev irányából viszont korábban Kárpátontúli Területnek (Zakarpatszkaja Oblaszty) nevezett – ma a
Kora középkori krónikáinkban időben és térben távol levő események kerülnek egymás mellé. Napjaink forráskritikai szellemű történetírása kihámozza a legendákból
Magyarság csak egyetlenegy van az egész világon. El se lehetne képzelni hogy több legyen belőle; olyan lenne ez, mintha
1920. június 4. a magyar nemzet gyásznapja, melyről így ír a korabeli tudósító: “A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a
Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok, És nagyapám, a régi katona hallgatja mosolyogva, boldogan, sebforradástól lángol homloka s én térde
Én országom Moldova Ott nem tudok szólni Érzésemet ott soha Nem lehet el menteni Szájom bé van dugva Szemem el
Ahhoz, hogy valamit szólhassunk magunkról s arról, ami bennünket összeköt, meg kell vizsgáljuk előbb becsületesen magyarságunk fogalmát, az egység jelentését
Daróc homokból, selyem délibábból szőtt köpenyében Kisirt szemekkel néz-néz az ezeréves asszony: Ezüst kigyóként sziszegve futott meg négy hűtlen folyója,