Történelem nélküli nép?
Aki manapság betér egy japáni régiségboltba, és az eladótól a kirakatban látott gyönyörű porcelán, vagy egy szekrény, egy
Séta a kultúra ösvényein
Aki manapság betér egy japáni régiségboltba, és az eladótól a kirakatban látott gyönyörű porcelán, vagy egy szekrény, egy
(1600- 1867) Az Edo-korban két újítás határozta meg alapvetően a kerámia művészet világát. 1616-ban Ri Sampei (1579-1655), az
Az ikebana szó jelentése japánul hozzávetőlegesen „életben tartott virág“. A világon szinte mindenütt használják a virágokat díszként, élvezetből
A teafogyasztás kultúrájával kapcsolatos művészeti alkotások Japán kultúrtörténetében kiemelt szerepet kaptak. A 15. század végétől a teaszertartás nagy
A kimono szót, mely tulajdonképpen összefoglaló japán neve a „ruházatnak“, általában arra a ruhadarabra értik, mely T alakú,
Japán A fürdés a meleg vizű forrásokban (onszenekben) nem éppen ősi szokása a japán makákóknak. Ez az itt
A népszerű japán festő, Csikanobu Tojohara (1838—1912) triptichonja Japán 19. századi modernizálódásának egy ritka pillanatát örökíti meg. A
A shintō Japán őshonos vallása, az istenségek azaz a kamik útja. A kezdeti időkben a kultusz középpontjai leggyakrabban természeti
Az emakimono (vízszintes tekercskép) A vízszintes, elbeszélő tartalmú tekercskép, japánul emakimono formátuma Kínából származik, azonban a képtekercsforma sajátos művészetét Japánban
Suzuki Harunobu (1725-1770), Kitagawa Utamaro (1753-1806) és Töshüsai Sharaku Az egyik legnagyobb innováció a 18. századi sokszorosított grafika