Fekete István: Roráte
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre
Séta a kultúra ösvényein
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre
1944. november 4-én felrobbantották a Margit hidat Ez volt a híd első robbantása, amelyet egy második követett alig
Sánta Ferenc (1927–2008) a népi írók második nemzedékének tagjaként indult: az ő művével fémjelzett Emberavatás elnevezésű írói csoportosulást
Te tehén aki hagyod hogy annyiszor megfejjenek mindannyian ti azért kínzott kísérleti nyuszik hogy mi előírás szerint betegeskedhessünk te veréb
„És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért
Jön a Karácsony fehéren S én hozzám is jön talán majd Valaki a régiekből. Csöndesen lép a szobámba S én
(A bukovinai székely nyelvjárás főbb sajátosságai) Írta: Rónai Béla A népmesének szerves része az a nyelvi forma, amelyben megjelenik: hallható
Örömmel köszöntöm Önt, ki azzal, hogy megnyitotta ezt az oldalt, betekintést nyerhet a bukovinai székelyek sokszínű és csodálatos mesevilágába. Hol
E napon halt meg Ráth-Végh István művelődéstörténeti szakíró (1959) Ráth-Végh István (Bp., 1870. nov. 23. – Bp., 1959. dec. 18.):
. Mesével nagy gyermekszemedben megjöttél újra szent karácsony, jöttél szívekbe sekrestyésnek: gyertyásan gyúljon az öröm. És minden oltár átkot fáklyáz,
Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi fínom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog:
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, – valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, – s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a
Angyal zenéje, gyertyafény – kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást, csak jó, meleg simogatást. Mi győzött