Magyar népszokások
Az első magyar népszokásgyűjtemény. Mi a népszokás? A magyar népszokásokról az első tudományos igényű leírások a
Séta a kultúra ösvényein
Az első magyar népszokásgyűjtemény. Mi a népszokás? A magyar népszokásokról az első tudományos igényű leírások a
Zsigmond király uralma Magyarországon a városok megerősödését eredményezte. Igen látványosan megmutatkozott ez a városi építkezéseken. Azok a nagyméretű
A közép-európai államok mintegy ezeréves története rövid dicsőségek és hosszú tragikus időszakok sorozata. Az elnyomatás, hódoltság, szétszakítottság az
A szerelem motívuma műveiben sohasem a test vagy a lélek pihenőjeként jelenik meg. A nő helye nála Isten
Erzsébet magyar királykisasszony (II. András lánya) volt, akit már 4 évvel halála után, 1235-ben szentté avattak. Az ilyen
Kr. e. 17. század táján Anatólia kisebb városállamait egy hódító nép egy birodalomban egyesítette, melynek fővárosa Hattusas volt.
Ünnepi évaddal, különleges koncertekkel, hazai és nemzetközi világsztárokkal, a központról szóló kötettel és egy akusztikai tudományos konferenciával készül
November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez
A cári Oroszország nagyhatalom volt, erősen beleszólt a világpolitika alakításába. Ugyanakkor a reformok zavargásokhoz vezettek, az első világháborút
Kr. e. 300-tól a Japán társadalom nagy változásokon ment keresztül az öntözéses rizstermesztés feltalálásával: a gyarapodó népesség nemzetségekbe