Szent Erzsébet ereklyetartója

 

 

Erzsébet magyar királykisasszony (II. András lánya) volt, akit már 4 évvel halála után, 1235-ben szentté avattak. Az ilyen eset jól érzékelteti a keresztény érzület és a nagypolitika összefonódását a középkorban: a szenteket is soraikban tudható dinasztiák hatalmuk isteni eredetére is hivatkozhattak. Az egyaránt szentté avatott francia IX. Lajost, a norvég II. Olafot és a lengyel Hedviget mind nagy tiszteletben tartották utódaik.

Erzsébet élete

Magyarországon született, és már fiatalon nőül ment IV. Lajos türingiai őrgrófhoz, aki 1227-ben, a hatodik keresztes hadjáraton meghalt. Erzsébet nem ment többé férjhez, hanem jótékonykodásnak szentelte életét; Marburgban kórházat alapított, ahol maga is gyógyította a betegeket. Már közvetlenül halála után csodákat tulajdonítottak neki, ezért avatta szentté IX. Gergely pápa. Ez nagyban megnövelte az Árpád-ház nemzetközi tekintélyét. Erzsébet holttestét Marburgban helyezték örök nyugalomra, koponyáját pedig a képen látható agátdíszes arany ereklyetartóba tették.

 

The Elizabeth reliquary in the Swedish History Museum_medium

Fotó: The Elizabeth reliquary in the Swedish History Museum

 

Középkori ereklyetartók

Ebben az időszakban meglehetősen nagy volt az igény a szentek ereklyéire, mert a közhiedelem szerint gyógyító erővel bírtak, vagy bűnbocsánatot garantáltak. Ezért lehetőleg minden új templom oltárára beszereztek egyet. A gazdagabb kolostoroknak és katedrálisoknak egész gyűjteményük volt ereklyékből, és díszes nemesfém, gyakran drágaköves tartókban tették őket közszemlére. A legértékesebbek, így Szent Erzsébeté is iparművészeti remekek, ami nagyban növelte az őket birtokló egyházi intézmény tekintélyét.

Eredeti rendeltetése

Erzsébet ereklyetartójává egy bizánci serleget alakítottak át, melynek peremét a 11. században körbefonták egy drágaköves aranyabronccsal. Erzsébet szentté avatása után II. Frigyes császár elrendelte, hogy a kehely alját cseréljék ki ugyancsak drágakövekkel kirakott újabbra, továbbá ő készíttette a korona formájú fedelet is. Az ereklyetartó néhány száz évig maradt Németországban, ahonnan aztán a harmincéves háború svéd katonái rabolták el hadizsákmányul az 1630-as években.

Forrás: Az emberiség története (148-149. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s