Babilon és Asszíria vallása

A Tigris és az Eufrátesz közén hatezer éves kultúra romjai vannak eltemetve. Valaha itt keresték a paradicsomot is, mindebből azonban ma már alig van valami. Hatalmas városok évezredes álmukat alusszák, a paradicsom helyén lázat és betegséget lehelő mocsarak vagy sivár pusztaságok találhatók. A kutatók ásója megbolygatta az eltemetett városokat. A két folyó mentén gyökeret vert kultúra feltámasztása azonban fölötte nehéz. Kövei maradtak fenn szép számmal, tégla könyvtárakban „írott” emlékei hasonlóképpen, azonban e kövek megszólaltatása, téglaköveik elolvasása eddig csak részben sikerült. A szumír emlékek még őrzik titkaikat, a babiloni ékírásnak is vannak még meg nem oldott rejtélyei.

Ilyen körülmények között a babiloni és asszír vallás ismertetése sem könnyű feladat. Ha emlékeinek felsorolása elegendő volna, ha szemléltetni kellene tartalmát, arra igen bőséges anyag áll rendelkezésünkre. A gazdag anyagot azonban meg is kellene szólaltatni, a kőbe vésett gondolatot újra szárnyaira kellene bocsátani s a mögötte rejlő hitet is ki kellene ásni és fel kellene támasztani, – ami mind olyan követelmény, amelynek ma még nem lehet megfelelni. Bőséges leletek katalógusait tudjuk elkészíteni, de alkotóik lelkébe és hitébe még nem tudunk betekinteni.

Babiloni és asszír istenek egész sorát ismerjük. Majdnem minden városban más-más istennevek maradtak fenn, egymással viaskodó vagy egymással békességben meglévő isteneik szép számban vannak. A férfiistenek mellett ott látjuk feleségüket, az apa és anya mellett a gyermeket is. Egyszer természeti jelenségekből kinőtteknek, gyakrabban, az esetek túlnyomó részében az égről leolvasottaknak, égi testek megszemélyesítőinek tetszenek. A nép a legvadabb babonákat hiszi, amuletteket hord, ráolvasásokkal gyógyíttatja magát, az imádkozó minden áhítatát az előtte levő istenre irányítva, míg imája tart, elfeledkezik minden más istenről, a műveltebbek a többistenhit fátylán át sejtik az egyistent, a papok titkos tudománya pedig túl van a hiten: vizsgál, mér és számol. Amit mások szent megilletődéssel hisznek, azt a papok kiszámítják és tudják. Ismerik az égi testek járását, vannak nagyszerű megfigyeléseik, belelátnak a csillagvilág rejtélyeibe. A népre való tekintettel tudásukat összekötik a földi világ kiismerhetetlen folyását kiszámító mesterkedéssel, melynek segítségével uralkodnak rajta.

Babilon vallásának a lényege ősidőktől fogva a csillaghit, melyben a nap és hold járásának s ezekhez hasonlóan a többi égitesteknek a földi életre és az emberek sorsára van a legnagyobb szerepe. A hold járása szerint számítják az időt, csillagászati események (őszi, tavaszi napéjegyen) képezik naptáraik kiindulási pontját, ezekhez rögződnek nagy ünnepeik. Mítoszaik csillagászati események dramatizálásai, templomaik a csillagok mozgását szemléltetik, isteneik állandó jelképei csillagképek. Babilon vallása a csillagászat és a csillaghit, az asztrológia bölcsője.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (135-136. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0