A római vallás

A római vallásban hiába keressük a görög mítoszok szépségeit. A római hideg, sivár, képzelőerő nélkül való paraszt nép, később pedig, mikor kezét a világhatalom után nyújtja, még ridegebb jogi formákba szorítja mondanivalóit és érzéseit, úgy hogy vallásos tekintetben sem mint primitív, sem mint a kultúra magasabb fokára, politikailag pedig egyenesen világuralomra jutott nép nem válik ki és nem önálló, hanem kölcsönzésekre van utalva.

Ceres | Saturntus és Rhea. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Rhea a gyermekeit felfaló Saturnusnak Jupiter helyett bepólyázott követ nyújt oda

A Kr. e. 753-ban alapított Róma vallása józan parasztvallás. Oly nép vallása, melynek a kenyeréért keményen meg kellett dolgoznia s ellenségeivel szemben is állandóan résen kell lennie, amelynek sem ideje, sem kedve arra, hogy játszi képzelettel alkosson isteneket magának. Vallásából a sok színnek és árnyalatnak azért is hiányoznia kell, mert Róma egységes állam, nem egymással rokon apró városkák köztársaságainak és néhány falura terjedő királyságoknak a tömkelege, melyek mindegyikének külön vallása van. Világtörténeti útja, folytonos terjeszkedése közben nem volt ideje arra, hogy világnézetet alkosson magának. Kezdetben, mikor cserben hagyta a saját vallástudománya,  etruszkokhoz fordult, később átvette a görögök egész vallását és világnézetét, majd egymás után végigpróbálta a keleti vallások misztériumait, önállót vallásos téren nem alkotott soha.

Jupiter (Otricoli) és Juno (Ludovisi) mellszobra

A régi római vallás különös sokistenhit. Alig pár istene van, akik egyéni vonásokkal bírnak. Juppiter,(Jupiter) a menny istene, Mars, a szántóvetésé, majd a hadak istene, Quirinus hasonlóan hadisten, Janus az idő istene, a kapuk, ajtók, az év kezdetének az istene, Vesta, a tűz és a házi tűzhely istennője állnak az istenek élén, de már e két utóbbi egyénileg nincs elég élesen megrajzolva.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (214—215. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0