(Triticum aestivum)
Termesztéstörténete egyidős az emberi társadalmak történelmével. Olyan arányban tartalmaz szénhidrátokat és fehérjét, amilyen arányban az emberi szervezetnek a táplálóanyagra szüksége van, ezért az emberiség legértékesebb gabonanövénye.
Jelentősége
Könnyen emészthető liszt, dara és kása készítésére alkalmas. Magyarországon az éghajlat igen alkalmas a búzatermesztésre. Országunkban a hektáronként 5 tonnás és a feletti búzatermés a kiváló hazai nemesítésű fajtáknak, a magas színvonalú termesztéstechnológiának köszönhető. A magyar nép igen tiszteli ezt a növényt, hiszen elterjedt neve az „élet” is.
A honfoglaló magyarok is ismerték a búza termesztését és a Kárpát-medencében letelepedve tovább folytatták azt.
Táplálóértéke
A gabonafélékre, így a búzákra is nagy keményítő-, számottevő fehérje- és alacsony zsírtartalom a jellemző. Az összetevők mennyisége és aránya meghatározza a kenyérgabona nyersanyag-tulajdonságait.
A gabonafélék szemtermésében legnagyobb mennyiségben a szénhidrátok fordulnak elő cukrok, dextrinek, keményítő, cellulóz, hemicellulóz alakjában. A keményítő, a gabona legfontosabb poliszacharidja a szemek arányának 60—80%-a.
A cukrok a sütés közben karamellizálódnak, ennek következtében hatással vannak a kenyérhéj színének és ízének kialakulására. A gabona fehérjéi egyszerű és összetett fehérjék lehetnek. Az egyszerű fehérjék kisebb mennyiségben fordulnak elő. Ide tartoznak az albuminok és globulinok. Az egyszerű fehérjék gliadinja és gluteninje adja a sikért, amely meghatározza a búzaliszt minőségét. Az ásványi anyagok legnagyobb részét a héj és a csíra tartalmazza. Az őrlés során a búza sok hasznos anyagot veszít, vagyis jobb, ha a lisztet az egész búzaszemből őröljük, amit teljes kiőrlésű lisztnek nevezünk.
Gyógyhatása
A búza gyógynövény. Alkalmazási, felhasználási területei: emésztőrendszeri, légzőszervi, reumás megbetegedéseknél fejti ki gyógyító hatását. Elégtelen fogyasztása esetén összetettfehérje- és aminosav-hiánybetegségekkel kell számolni. Igen értékes cereália, réteslisztként és teljes kiőrlésű lisztként (A teljes kiőrlés azt jelenti, hogy a magbél mellett a csírát és a maghéjat is megőrlik, így egy rostban és vitaminokban gazdagabb lisztet kapunk) vagy csíráztatva, hántolva, búzapehelyként, puffasztott gabonaként használva is igen értékes, egyben a minőségi táplálkozást biztosítja.
Gyógyhatású készítményei
A gabonák csíráztatására a legjobb példa a búza. Egy éjszakára, kb. 8—10 órára beáztatjuk a búzát jó bő vízbe. A gabonacsírák a 6—8. napon érik el csúcspontjukat. A csíráztatott búza táplálékban gazdag készítmény. Különösen gazdag A- és B-vitaminokban, sok K-vitamint is tartalmaz. Hatással van az immunrendszerre, fogyasztása esetén az immunrendszer is jobban működik. A belőle sajtolt búzacsíraolaj gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. A csíráztatottbúza-lé (gabonalé) rövid idő alatt méregteleníti a szervezetet. Hatóanyagai révén az egész szervezet működését pozitívan befolyásolja. Kismamák és szoptatós anyák is nyugodtan fogyaszthatják.
A burizs vagy hántolt búza a rizst helyettesíti. A búzapelyhet gőzöléssel és hengerek közötti lapítással állítják elő, ezért a gabonaszemek az összes eredeti tápanyagukat tartalmazzák. A puffasztott gabonák (mint a búza is) térfogata a puffasztáskor 8—10 szeresére nő az eredetinek. A hevítést magas nyomású kamrákban végzik. A kamrát egy perc alatt mintegy 2000C-ra melegítik fel, majd a nyomást hirtelen lecsökkentik, így azonnali térfogat-növekedés következik be. Isiász, égési sebek fájdalomcsökkentésére használják a meleg búzalisztből készült keveréket. Tekerjük vászonkendőbe, és tegyük a sajgó, fájó testrészre. Gyapjúkendővel tartsuk melegen.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (6—7. oldal) Pannon-Literatúra Kft., 2021. ISBN 978 963 459 348 5