Közzétette:
Amíg sok százezer mexikói igyekszik eljutni a számára paradicsomian gazdag Egyesült Államokba, hogy megszabaduljon nyomorúságosan szegény sorsától, addig jól táplált észak-amerikaiak egész serege vonul rendszeresen délre vakációzni, s özönli el a turistaközpontokat és strandokat.
A Yucatán, ez a hatalmas, alig a tenger szintje fölé emelkedő mészkőplató – homokpadjaival, lagúnáival, mangrovemocsaraival és bokorerdőivel – talán Mexikó legszebb vidéke. Itt a leggazdagabb az állatvilág: a félsziget sűrű bozótjaiban ocelotok, pumák, jaguárok vadásznak szarvasra; a mocsarakban és erdőkben krokodilok, kígyók, flamingók, fácánok, papagájok, tukánok, kolibrik élnek.
A Yucatán régészetileg is rendkívül jelentős. Számos maja és tolték város, kulturális központ maradványai találhatók itt (Chichén Itzá, Izamal, Dzibilchaltún, Uxmal, Kabáh, Sayil vagy Labná), de megcsodálhatjuk a gyarmati idők építőművészetének impozáns alkotásait vagy a ferences barátok 16. században épített, fehérre meszelt templomait és kolostorait, amelyek valósággal vakítanak a trópusi napsütésben.
A Yucatán-félszigeten Tulum az egyetlen maja erődítményváros a tenger partján: tizenhét méter magas sziklaszirteken magasodik a Karib-tenger-part fehér strandja fölé. A lenyűgöző, sokak által látogatott régészeti lelőhely építményei – képünkön a híres „castillo”, amely mintha egyenesen a tengerből emelkedne ki – a maják késő-klasszikus korszakából származnak. Némely részletük éppen 500 éves.
A maják a Yucatán-félszigeten álltak ellen a legkeményebben a spanyol konkvisztádoroknak. A hódítók 20 évig tartó elkeseredett harcok után terjesztették ki uralmukat a félsziget felére. A maja törzsek azonban újra meg újra fellázadtak, s igyekeztek visszafoglalni hazájukat. A mexikói állam csak a 20. század elején tudta maradéktalanul érvényesíteni főhatalmát a félszigeten. A legyőzött indiánok többsége visszahúzódott délkeletre, a Quintana Roo maláriától és tífusztól fertőzött őserdeibe, ahová a fehérek már nem tudták követni őket. A túlélők leszármazottai ma már csupán szegényes díszletek a turisták paradicsomában.
Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (331. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3
Lighthouse 