Választóvonal vagy összekötőkapocs két világ között?

Az Egyesült Államok és Mexikó közös határa több mint 3000 kilométer: a Csendes-óceántól a Sonora kaktuszokban gazdag sivatagai mentén – ahol öntözött területeken zöldségfélét és gyümölcsöt termesztenek exportra – a nem kevésbé száraz és forró Coahuilán át a Mexikói-öböl völgyeiig húzódik.

Két világ feszül itt egymásnak: egy szuperhatalom s egy elmaradott, harmadik világbeli ország, ahol szinte semmi sem történik a nagy testvér engedélye nélkül. „Szegény Mexikó – panaszolta 100 évvel ezelőtt a diktátor, Portfirio Diaz, , aki pedig igazán nem volt Amerika-ellenes –, ilyen messze Istentől s ilyen közel az Egyesült Államokhoz.” Valamikor az Egyesült Államok nagy területei Mexikóhoz tartoztak; akkoriban Coahuila és Texas együtt egy mexikói szövetséges államot alkotott. Ma azonban vámhivatalok és határsorompók választják el a két országot, valamint a folyó, melyet az amerikaiak Rio Grandénak, a mexikóiak Rio Bravónak neveznek. A mexikói Tijuana városnak a több milliós kaliforniai San Diego a mexikói Matamorosnak a texasi Brownsville a szomszédja.

USA-mexikói határkerítés a texasi El Paso közelében

A határ az embercsempészek vadászterülete, akik a pollokat – szó szerint „tyúkokat”, valójában parasztokat – teherautón vagy tehervonaton elrejtve a drótkerítésen vágott nyílásokon átbújtatva, a folyók gázlóin vagy a sivatagokon csempészik át illegális idénymunkásnak Észak-Amerika déli részének farmjaira. Itt dolgoznak a cojoták (Coyote Köznyelven a „prérifarkas”) is, akik egy-egy embert feketén 1500—2500 dollárért juttatnak át az Egyesült Államokba. Becslések szerint – hiába erősítette meg az Egyesült Államok a határőrizetet – 34,5 millió mexikói él az USA-ban, csak Los Angelesben legalább 4 millió.

Kerítések futnak az USA—Mexikó határszakaszon

A mexikóiak gúnyosan azt mondják: „így hódítják vissza” az 1846—47-ben elvesztett területeket. Akkoriban, a mexikói—amerikai háború után ugyanis Mexikónak a Rio Grandén túli valamennyi területéről le kellett mondania az Egyesült Államok javára: Texason kívül Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia államról, valamint Utah, Nevada és Oregon egy részéről – a mexikói felségterület csaknem feléről, kétmillió négyzetkilométerről.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (331. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3