Philipp Eduard Anton (von) Lenard

1862. június 7-én született Lénárd Fülöp

Közzétette:

 

 

Az első magyar Nobel-díjas (1905) fizikus.

A Nobel-díjas tudós 1862. június 7-én Pozsonyban született. Ugyanitt jár iskolába, a magyar nyelvű főreál iskolában tanul. A tehetséges és szorgalmas diákra csakhamar felfigyeltek a tanárok, elsősorban Klatt Virgil, akivel később Philipp Eduard Anton (von) Lenardtudományos kérdésekben is együttműködött. Felsőfokú tanulmányait Budapesten kezdte, majd Berlinben és Heidelbergben fejezte be. Rövid ideig Eötvös Lóránd tanársegédje is volt, ezt követően azonban haláláig Németországban élt. 1886-ban rövid ideig még Heidelbergben dolgozott, majd a bonni egyetem professzorának, Heinrich Hertznek lett az asszisztense.

1893-ban Lénárd olyan katódsugárcsövet épített, amelynek vékony alumínium lemezből készített “ablaka” volt, azon a helyen, ahol a katódsugár eléri a cső falát. Az elektronok a Lénárd-ablakon kilépnek a szabadba, így tanulmányozásukhoz a korábbiaknál lényegesen tágabb lehetőség nyílt. Maga Lénárd elsősorban a katódsugarak abszorpcióját és ionizáló hatását vizsgálta, a Lénárd-féle katódsugárcső pedig a kísérletezők egyik leghasznosabb eszközévé vált.

Az elektronok anyagon való áthaladásának magyarázatára kidolgozta az anyag dynamida-elméletét. E szerint az atom belsejének csak egy kis tartománya átjárhatatlan. Ezt a részt igen intenzív erőtérnek, dynamidának képzelte el. Az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja. Lénárd folytatta Hertz munkásságát a fényelektromos hatás vizsgálata terén is. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává, ekkor még biztosan magyar állampolgár volt.

A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

1907-ben az Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Köszönőlevelét „hazafias üdvözlettel” fejezi be, de ekkor már valószínűleg nem volt magyar állampolgár. 1909-ben, az egyetem Fizikai Intézetének vezetése mellett, az újonnan alapított Radiológiai Intézet igazgatását is elvállalta. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően 1931-ben nyugalomba vonult, és haláláig Németországban élt. Lénárd Fülöp a századforduló és a századelő kétségkívül egyik legjelentősebb fizikusa volt.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s