Korea Goryeo Ornaments

„Koryo”-ból „Korea”

Közzétette:

 

 

Korea ma használatos neve arra a dinasztiára utal, amely a Silla-uralom bukásakor, 935-ben megszerezte a hatalmat. Majdnem ötszáz évig, 1392-ig az új uralkodóház, a „Koryo”-k nevét viselte az ország. Fővárosát Kaesongba helyezték át; ez ma egy vidéki városka közvetlenül a 38. szélességi fokon húzódó fegyverszüneti vonalnál.

A Koryo-korszakban az ország sokszor védekezésre kényszerült a Szibériából betörő harcias barbárok ellen, majd hosszabb időre mongol uralom alá került. Volt időszak, amikor kínai dinasztiák adózásra kötelezett vazallusa is volt. A Koryo-dinasztia azonban, amely egy időre Kangwhába menekült, hatalmon maradt. Uralma idején az ország jelentős kulturális eredményeket ért el.

 

청자_구룡형_주전자  12th century celadon vase from Korea  Korean celadon incense holder,

Teknős-sárkány alakú szeladon vizes kancsó | 12. századi szeladon váza Koreából, a 68. nemzeti kincs | koreai szeladon tömjéntartó, 95. számú nemzeti kincs

Világszerte ismert a halványzöld koreai szeladonporcelán, ami mintapéldája a kínai kulturális hatások továbbfejlesztésének. Legalább ennyire híres a „Tripitaka Koreana” buddhista írások gyűjteménye –, több mint 80 000 fa nyomódúca; a 13. századi, mindkét oldalukon metszett nyomódúcok egy része ma a tegui Haein-sa kolostorban látható. Feltételezések szerint a koreaiak már 1150 körül, vagyis majdnem 300 évvel Gutenberg előtt feltalálták a mozgatható fémbetűs könyvnyomtatást. Az akkor nyomtatott könyvekből egy sem maradt meg, de nemrég találtak egy 1337-ben ezzel a technikával nyomtatott buddhista klasszikust.

 

Signs of the Tripitaka Koreana in the Heinsa Monastery Signs of the Tripitaka Koreana in the Heinsa Monastery Haein-sa Monastery in Korea

A Tripitaka Koreana egy nagy terjedelmű koreai buddhista szöveggyűjtemény, első változata a 11. században készült el. Más néven Palman Daejanggyeong, a fennmaradt változat egy 81 258 fatáblából álló gyűjtemény, a 13. századból. Ez a világ legrégebbi épen megmaradt, átfogó buddhista kánonja, Handzsa írással.

A korszak jelentős állampolitikai kezdeményezése volt, hogy a civil és katonai kormányzatba kerülő hivatalnok felvételéről teljesítmény és vizsgarendszer alapján döntöttek. Ennek során különösen nagyra értékelték a kínai irodalom és Konfucius tanainak átfogó ismeretét. Rendelet szabályozta, hogy minden hivatalnoknak havonta egy verset kell írnia, amit kinyomtattak a királynak..

Amikor a 14. század vége felé – örökösödési viszályok miatt, részben azért, mert a hivatalnoki apparátusban és az udvarban túlsúlyba kerültek a buddhista szerzetesek – a koryo-dinasztia végérvényesen elbukott, egy katonai vezér ragadta magához a hatalmat, s fogta össze az államot. YiSongge tábornok megszabadult a szerzetesektől, és a buddhizmus helyébe Konfucius tanait emelte államvallássá, Földreformot kezdeményezett, melynek során minden földet vissza kellett adni a kormányzatnak. Hűbérbirtokkal rendelkező hivatalnokok csak hivatali idejükre tarthatták meg földjüket, amely nem volt örökölhető.

A Yi-dinasztia több mint 500 évig kormányozta az országot, amelyet – miként „a három királyok” előtti ősidőkben is – Chosonnak neveztek. A Choson név egyébként ma is használatos Koreában: a legnagyobb szöuli újságnak például „Chosun- Ilbo” a neve.

Choson fővárosát Kaesongból Szöulba helyezték át, ami a Paekche-királyok idején már királyi székhely volt.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (73. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s