Sárköz – néprajzi kistáj

Közzétette:

 

 

Az Unesco által kezdeményezett Szellemi Kulturális örökség védelméről szóló nemzeti jegyzékbe felvételt nyert sárközi kistérség nevét már egy 1459-ből fennmaradt oklevél is megemlíti Sárkez formában. A Dél-Dunántúli régióban található Tolna megyei kistájegység egyes írások szerint négy: Alsónyék, Decs, Őcsény és Sárpilis, mások szerint öt községet foglal magába (Báta). A négy falu lakosságát református vallása már igen korán -az 1500-as években- elkülönítette a környező településeken élőktől. Lakói még a török idők előtt egy művelt, gazdag magyar polgár sajátságos életstílusát és virágzó jómódot teremtettek meg. Idővel e táj elveszítette gazdagságát, területei elmocsarasodtak és csak a Duna szabályozása után volt képes újjá éledni a XIX. század elején. 

sarkoz_terkep_375

Sárköz területén már a csiszolt kőkorszak embere is szívesen elidőzött. Az első név szerint ismert népcsoport a kelta, akiknek az ipar, a kereskedelem, a föld- és szőlőművelés fejlődése köszönhető, de maradtak fenn emlékek a római korból is.


A honfoglaló magyarok szláv és avar népek által sűrűn lakott területet hódítottak meg, ez a fejedelmi megyer törzs szálláshelye lett. Valamivel később, a honfoglaló magyarokat kísérő török nyelvű nomád nép, a besenyők is nagy számban telepedtek le itt. A török pusztításokat követő népvándorlások ellenére Sárköz lakossága – a kutatás mai állása szerint – kontinuus magyarságnak tekinthető. 

A hagyományaiban, szokásaiban, viseletében is egyediséget képviselő kistérséget már a korai, XVII-XVIII. században is igen sokan felkeresték.  Móricz Zsigmond is szívesen látott vendég volt erre felé. Népzenei gazdagsága megihlette Liszt Ferencet és Kodály Zoltánt, de Sárköznek köszönhető Csók István Tulipános láda című festménye is.

Sárközi lányviselet

Sárközi lányviselet ezüstcsipke perémes

A földművelés a kistérség környezeti adottságai miatt eleinte nem jutott fontos szerephez, de a kendertermesztésre igen nagy figyelmet fordítottak, mivel ez adta a híres sárközi viselet alapanyagát. 

sárközi viselet

Biztos megélhetést leginkább a halászat tudott nyújtani. A szabályozatlan Duna árterében élő emberek tökéletessé és sokszínűvé fejlesztették ki mind az állóvízi, mind pedig a folyóvízi halászatot. Itt kell megemlíteni a rideg állattartást, első sorban a ló és a szürkemarha tartását is, ami szintén jellemzője volt a vidéknek. Végül ne feledjük e térség gazdag vadvilágát sem, ahol őzek, szarvasok, vaddisznók és nyulak estek zsákmányául az éhes vadászoknak. 

sarkoz_halaszat

A sárközi falvak a történelem során sokszor elpusztultak, de mindig hagyományos alapokon épültek újjá, kivéve Öcsény, ahol az 1810, 1817-es tűzvész és az 1811-es nagy árvíz után mérnöki tervek alapján építkeztek újra.

A valamikori jobbágyfalu a környező mocsárvilág miatt szűk területen zsúfolódott össze. Az osztrák telekkönyvi rendezés következtében a szalagszerű telkek hosszanti oldalára építették lakóházaikat, melyet egy 2-3 méter hosszú virágos kiskert választott el az utcától. A telkek mentén sövény- vagy nádkerítés (gyepű) húzódott. Melléképületekben nem bővelkedtek, csak a kisebb állatok számára húztak fel ólakat. Zöldséges- és gyümölcsöskertjeik a falu alatt húzódtak meg.

Az árvízmentesítések és a Duna szabályozás után az 1870 – 80-as években a Sárköz települése teljesen átalakult. A falvak tovább terjeszkedtek, megszűnt a zárt rendszer és a zsúfoltság. A halászatról, pákászatról áttértek a földművelésre. Ezt követően egy erőteljes gazdasági fellendülés következett be, melynek során Sárköz népe újból meggazdagodott. A hagyományos talpas sövényházas építkezési formát kiszorította a vert falú, majd a téglaépítése, melyeket már magas kerítés vette közre. E kornak emlékét őrzi és mutatja be a decsi tájház. 

decsi_tajhaz

Vertfalú decsi tájház

Az 1800-as évek második felében kialakult az úgynevezett sárközi stílus, melyet mind festett bútoraik, mind egyéb lakberendezési tárgyaik, textilmunkáik magukon viselnek. Ilyen a sötétkék alapon apró piros rózsákból és zöld levelekből álló koszorú és füzér-kompozíciók. 

Sárközi pad

Sárközi pad 1863-ból a decsi tájházban

A Sárközi viselet a valaha létezett legpompásabb népviselet egyike.  A XIX. század közepéig a szinte fehér színű öltözet gyorsan kiszínesedett. A módosabb családokban a lányok minden úrvacsora alkalmával (egy évben 6 alkalommal) új ruhát kaptak. Volt, ahol 20 öltözőruhát is tartottak.  A leányok öltözetükkel igyekeztek megmutatni, milyen gazdag családból származnak. A selyemből készült viselethez az anyagot Lyonból és Bécsből, míg a gyöngyöt és pántlikát St. Etienne-ből hozatták. A viseleteken három egymástól eltérő stílusú hímzés is helyett kapott: a főkötőn, a bíbor végein és az ingujjon. A drágább anyagokra díszesebb, míg a kevésbé drágább anyagokra kevésbé értékes díszítés került.

gyongysor

Hímző- és gyöngyfűző műhely Decsen

sarkozi_nepviselet

A nők viseletéből könnyen kikövetkeztethető volt a lányok, asszonyok kora és családi állapota, hiszen ruházatuk mindent elárult. A legszínesebb, élénkpiros ruhákat a fiatalok viselték, majd a kor előre haladtával újabb és újabb színek maradtak el öltözékükről. A negyven éven túliak már a sötétzöld, bordó és barna színeket, míg az élet végéhez közeledők a tiszta feketét tartották illendőnek.

A fejkötő a családi állapotot mutatta. A lányok az 1880-as években tülökpártát viseltek, majd háromrészes bársonnyal takarták el hajukat, az asszonyok pedig főkötőt hordtak. A női fejviselet egy másik jellegzetes darabja a bíbor nevű kendő, melyet a menyecskék az első gyermekük születéséig viselték a főkötőt lefedve, díszes tűvel megtűzve. 

sarkoz1

A sárközi lakodalom napja szerda volt, ami általában egy hétig tartott. A készítőt már vasárnap megkezdték. Süteményt sütöttek, tyúkot vágtak. A férfiak ezalatt pántlikás kocsival összegyűjtötték a faluban fellelhető összes padot, asztalokat.

A vőfély híváskor soha el nem maradt: „Kést, kanalat hozzanak, hogy éhen ne maradjanak!”

A leánybúcsú még nem volt hagyományban eleinte, a legénybúcsút két nappal az esküvő előtt tartottak.

sarkoz_menyasszonyoltoztetes

Menyasszony öltöztetés
Forrás: HungaricumShop

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s