A távolodó földrész

Közzétette:

 

 

Az Újvilág csak az imént szakadt el az Óvilágtól. Az „imént” persze kerek 180 millió évet jelent: a földkéreg két hatalmas darabja ekkor vált el az őskontinenstől – amely Afrika és Eurázsia formájában ma is összefügg –, és a föld belsejében lévő folyékony magmán csúsznak tovább. A törésvonalon beáramlott az ősóceán vize és idővel ebből alakult ki az Atlanti-óceán.

 

Amerika a Földgömbön

Azóta az Óvilág és Amerika fokozatosan távolodik egymástól, pontosabban: szélesedik közöttük a tengerfenék az Atlanti óceán alatt. A sebesség lélegzetelállító: évente néhány centiméter. De ezekből a centiméterekből évmilliók elteltével kilométerek ezrei lesznek. A földgömbön, mint az összerakós Puzzle-játékban, felismerhető, hogy az Újvilág északi része hol kapcsolódott Európához, és hogy Dél-Amerika válla egykor Afrika hajlataiba illeszkedett. A nyugati féltekéből sziget lett, amelyet az Atlanti- és a Csendes-óceán vize ölel körül. Alakja két tölcsérre emlékeztet, elegáns, mint a szobrász Calder mobiljának két, egymással szembehelyezett darabja. Az Észak-amerikai „tölcsér” felső széle Grönland és Alaszka jeges pusztaságait foglalja magába. Elég barátságtalan Kanada területének legnagyobb része is.

Dél-Amerika súlypontja viszont az Egyenlítőn fekszik; innentől kezdve egyre keskenyebbé válik a déli kontinens, és majdnem az Antarktiszig ér. Földtörténeti véletlen, hogy két földrészt összeköti a keskeny panamai földszoros.

Közös eredetük különösen jól felismerhető a csendes-óceáni oldalon, a két sarkot majdnem összekötő végtelen hosszúságú hegyvonulaton. A hegyek mindegyike – hívják őket Andoknak, Kordilleráknak, Sierráknak, Cascadoknak vagy Sziklás-hegységnek – sok keskeny gyűrődéssel tör a magasba; ott ahol a vándorló kettős világrész homlokvonala a Csendes-óceán medencéjének tábláiba ütközött.

 

Amerika műholdas képe

A Csendes-óceán mentén Alaszkától a Tűzföldig húzódó övezet a földlökésekkel , tengerrengésekkel és vulkánkitörésekkel állandóan foglalkoztatja az újságokat, és szüntelenül magára vonja a geológusok figyelmét is. A hollywoodi filmstúdiók és a San Franciscó-i bankok felhőkarcolói alatt például a Szent András-árok, a földkéreg feszültséggel teli gyűrődése húzódik, amely 15 millió éve még sok kilométerrel keletebbre esett. Ebben az évszázadban már többször heves földrengéseket okozott. Más geológiai hasonlóság is van Észak- és Dél-Amerika között: valamikor nagyon régen, a nyugati hegyláncok keletkezésénél sokkal korábban mindkét földrész atlanti szegélyén hegységek alakultak ki. Ezek – például az Appalache-hegység és a Brazil-felföld – nyúlványai a belső területek felé vezetik a folyókat, amelyek ott egyesülnek a nyugati magas hegységek vizeivel: délen az Andokban, északon a Sziklás-hegységben eredő folyókkal, hogy aztán a Mississippi, illetve a Paraná/Paraguay észak-déli irányú folyamrendszerekben hosszas „keresgélés” után, utat találjanak a nyílt tengerhez. A Mississippi majdnem olyan hosszú, mint a Nílus.

 

Amerigo Vespuccinak, Amerika névadójának portréja az 1507-ben kiadott Waldseemüller-térkép illusztrációjaként

Az Amazonas éppúgy nyugat-kelet irányban folyik, mint a Szent Lőrinc-folyó, amely az észak-amerikai szárazföld közepén fekvő Nagy-Tavak több mint 7 millió négyzetkilométeres térségéről vezeti el a vizet; majdnem akkora ez a terület, mint az USA Alaszka nélkül.

Mindkét földrészen vannak világcsodaszámba menő vízesések. Az Iguazú-vízesés a Rio Paraná zuhataga erőben és vadságban felülmúlja a  Niagarát.

Egyébként az eső, a nap és a jégkorszakok, a tűzhányók és a meteorok – éppúgy, mint a föld más vidékein – itt is megtették a magukét, hozzájárultak a két Amerika összetéveszthetetlenül jellegzetes arculatának kialakulásához.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (14-15. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3 | Képek: Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s