Asia

Egyetlen földtömeg – de két földrész?

Közzétette:

 

 

Az elemző már az első lépésnél belebotlik a meghatározásba: mit is jelent Ázsia fogalma? Van-e ennek egyáltalán értelme, vagy – sokak számára önkéntelenül – csupán előítélet az egész?

A térképre pillantva máris fölébred a gyanú, hogy Ázsia fogalmában egy adag ideológia is rejtőzik. A földrajztudósok négy nagy földtömeget különböztetnek meg a glóbuszon. Az egyik csaknem az Északi-sarktól a Déli-sarkig terjed, középtájon majdnem kettészakad, csak egy keskeny szárazföldi híd köti össze az északi és a déli részt. Ezt a földrészt nevezzük Amerikának. A másik nagy földrésznek úgyszólván széle, hossza egy, legnagyobb része a trópusokhoz tartozik – ez Afrika. Viszonylag kicsi a harmadik, amely teljes egészében a déli féltekén fekszik: Ausztrália. A negyedik földtömeg a legnagyobb: a Koreai-félszigettől az Ibériai-félszigetig terjed. Ezt az összefüggő földtömeget azonban – melynek előterében keleten Japán- északnyugaton a Brit-szigetek fekszenek – nem tekintjük egységnek, mert az Urál—Kaukázus-vonal két földrészre: Ázsiára és Európára osztja. A geográfusok szerint ez a vonal teljesen önkényes: ha már a kolosszust fel kell osztani, akkor miért nem a Himalája mentén? Számos hatásos érv szól emellett is.

 

Asia

Ázsia országai és fővárosai

 

Vitathatatlan: Ázsia fogalmunk Európa-centrikus szemléletet takar. A régi görögök ázsiainak gondoltak minden – többnyire velük szemben ellenséges – népet, amely a hellén világtól keletre élt. Ez a fogalom fennmaradt, jóllehet nincs semmiféle közösségi, faji, vallási vagy kulturális alapja, amely igazolhatná. Európának közös alapja van: az európai népeket összekötő zsidó, görög-római keresztény örökség. Ázsiában sokféle kultúra létezik, melyeknek nincs közös nevezőjük; időnként egymásra rétegződtek, megtermékenyítették egymást, de önállóságukat évszázadokon, évezredeken át megőrizték. Kína mellett ott van India, ott vannak a burmaiak, a khmerek, a malájok, a vietnamiak, a jávaiak, a koreaiak, a japánok és még sok más nép, csupa olyan civilizáció, amelynek saját helye és rangja van. A távol-keleti népek számára máig idegen az Ázsia fogalom; nem tartják magukat „ázsiai”-nak, eltűrik a csoportmegjelöléseket, és azzal vesznek elégtételt, hogy az „európaiakat” vagy a „fehéreket” „kaukázusiaknak” nevezik. Valahányszor az európai turista kitölti a vízumkérő vagy beutazási űrlap „származása” rovatát, az ázsiai határőrök mindig azt várják tőle, „kaukázusinak” vallja magát.

Az „Ázsia” fogalom gyökeret vert a köztudatban, és már nem mellőzhető, de történeti eredetének és pontatlanságának tudatában kellene alkalmazni. Ázsia valójában nem az egység, hanem a sokféleség szinonimája. Délkelet-Ázsia fogalma például csak 1943 után terjedt el: a második világháború alatt a szövetségesek külön főparancsnokságot hoztak létre az itteni hadszíntéren, s az egész térséget stratégiai egységként kezelték.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (16. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s