Miből látod, hogy a sonka rossz?

Közzétette:

Eláruljuk, hogyan bizonyosodhatsz meg arról, hogy finom lesz a húsvéti sonka, amit méregdrágán vagy akár mérsékelt áron megvásárolsz.

Akár szupermarketbe, akár henteshez térsz be, hihetetlen mennyiségű és minőségű sonka közül választhatsz. Kötözött sonka, parasztsonka, nyers sonka, pármai sonka kelleti magát. Az elmúlt évek botrányai, esetleg saját rossz tapasztalataid miatt valószínűleg háromszor is meggondolod, melyiket válaszd, nehogy „bevásárolj”. Nincs bosszantóbb annál, amikor nagyszombat este derül ki, hogy büdös a sonka.

Ez a bizonytalanság azonban nem érződik a sonkapiacon. Az utóbbi két évben a húsvéti időszakban több mint 7-7 ezer tonna főtt sonkát adtak el Magyarországon, 12-12 millárd forintért. Meglepő adat viszont, hogy tavaly, a húsvéti szezonban alig változott a főtt sonka fogyasztói ára. Egy kilogramm főtt sonka átlagosan 1408 forintba került kimérve a boltokban múlt év március-áprilisban, míg az egy évvel korábbi hasonló periódusban 1398 forintba (MTI – Nielsen). Az önkiszolgálásban, azaz az előrecsomagoltan értékesített áru esetében is csekély mértékű, kilogrammonként 20 forintos drágulást regisztrált a felmérést végző piackutató cég, vagyis a húsvéti főtt sonka 1964 forintról 1984-re drágult. A stabil átlagárak egyik oka, hogy a gyártók termékfejlesztési stratégiájukban alacsony árakra törekednek.

A jól bevált hely

Ez a tudatos árpolitika azonban időnként ahhoz vezet, hogy ugyanazért a pénzért silányabb minőségű árut vihetünk haza. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője ezért mindenkinek azt javasolja, hogy lehetőleg egy helyen vásároljon húsárut. Sonkát is annál a hentesnél, akiben különben is megbízik, hiszen aki általában minőségi árut kínál, abban minden bizonnyal húsvétkor sem fog csalódni.

Ellenőrizd a szavatossági időt

– Ha valaki mégis a szupermarketek, diszkontáruházak csábító árajánlatait választja, akkor mindig nézze meg, mikor jár le a termék szavatossága, főleg ha akciós termékről van szó – tanácsolja Dömölki Lívia. – Találkoztunk olyan csomagolt sonkával is, amelyik már márciusban lejárt. A gyorsérlelésű, gyorspácolású sonkák nem olyanok, mint a hagyományos parasztsonka. Míg ez utóbbit hónapokig eltarthatjuk, addig a gyorsan érlelt fajták gyorsan el is romlanak.

A lejárat idejét mutató cédulákra mindenképp érdemes odafigyelni. A Nők Lapja Egészség a közelmúltban laborba vitte a húsvéti finomságokat, és előtte próbavásárlásokat végzett. Mind a piacon, mind az áruházakban kézbevett termékek esetében találtak visszásságot a szavatossági időt feltüntető cédulák körül: volt, ahol elmosódott a lejárat dátuma, előfordult, hogy lejárt termékkel találkoztak, de volt olyan is, amelyen két, eltérő időpontot rögzítő cédulát találtak.

Mi van az olcsó sonkában?Az olcsó sonkában mindig kevesebb a hús, mint abban, amelyet hosszú hónapokon át nagy odafigyeléssel pácoltak, szárítottak, hogy a legfinomabb ínyencfalat legyen. A magyar és az EU-s előírásoknak megfelelően hagyományos vagy gyorspácolással és füstöléssel készülnek a hazai sonkafélék válaszolta a Nők Lapja Egészség kérdésére Kora Mária, az OHKI tanácsadója. – Lehetnek nyersen fogyaszthatók (például a parasztsonka, amely nem igényel hőkezelést), vagy olyanok, amelyeket fogyasztás előtt meg kell főzni (például a füstölt tarja, lapocka, sonka), vagy „füstölt-főtt” feliratú tarja, lapocka, sonka, amelyek azonnal fogyaszthatóak. A gyorspácolás nem értékcsökkentő eljárás, ezzel is kiváló minőségű termék állítható elő. A sok olcsó termék nem a gyorspácolási technológia miatt kevésbé értékes, hanem attól, hogy többféle adalékanyagot és nem húseredetű fehérjét (például szóját) használnak, és attól, hogy nagyobb a pácbevitel: akár 40-50 százalék. Így ezeknek csupán 55-75 százalékos a hústartalmuk. A felsorolt minőségcsökkentő tényezők természetesen nemcsak külön-külön, hanem együtt is előfordulhatnak. Tény, hogy az olcsó termék sem veszélyes, de tápérték, íz, szín, állomány, valamint aroma szempontjából alulmarad a csak húsból készült termékekkel szemben.

Nyomkodd meg!

Ha csomagolt sonkát választasz, akkor sajnos nem használhatod az orrodat. Egyetlen érzékszervedet állíthatod csatasorba: a tapintásodat. Nyomkodd meg a húskészítményt. Nem kell túl keménynek lennie, de ha nagyon puha, az azt jelenti, hogy túl sok benne a páclé.

A gyorsérlelésű sonkákat nem szabad jóval a felhasználás előtt kibontani, mert felbontás után nem tarthatóak el sokáig. Amikor végül kibontod a terméket, mosd le, és utána szagold meg. – javasolja az élelmiszer-szakértő. – Ha a mosás előtt kellemetlen szagot érzel, az a védőgáz miatt természetes. Ha a büdös nem múlik, vidd vissza a terméket.

Nézd a forgóját!

A hagyományos sonkákat is érdemes jobban szemügyre venni. – Ha nem büdös, és nincs rajta túl sok só, akkor sem biztos, hogy megfelelő – mondja Dömölki Lívia. Az élelmiszeripari szakemberek a sonka forgójába egy tiszta kötőtűt beszúrnak, kihúzzák, és gyorsan megszagolják. Ha kellemetlen szagot éreznek, akkor a sonka már nem jó. Ezt a vizsgálatot te is elvégezheted, igaz nem a piacon. Ha kívülről tetszetős a sonka, vedd meg, és otthon teszteld. Ha a lelet büdös, akkor vidd vissza az árut a kereskedőnek.

Figyelem! Fontos, hogy sonkavásárlás után is eltedd a blokkot! Bár senki nem kárpótolhat azért, hogy a húsvéti asztalon nem volt sonka, legalább élj fogyasztói jogaiddal! Ha a termék nem volt megfelelő, a kereskedőnek vissza kell adnia az árát, vagy egy másikat kell felajánlania helyette.

Sonka az élelmiszeriparbanA Magyar Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, hogyan kell kinéznie egy sonkának. Íme az egyes sonkatípusok:

  • Parasztsonka
    Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy -lapocka, amelyről a lábat, valamint a combból a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont), a lapockából a lapockacsontot (lapátcsont) és porcot vagy az egész csontot eltávolították. A szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, hagyományos pácolással és hagyományos füstöléssel tartósítják. Egészben vagy darabban forgalmazzák. A nátrium-klorid-tartalom füstölt nyers húsok esetében legfeljebb 7,0% (m/m) lehet. A parasztsonka tömötten rugalmas, kissé rágós, jól szeletelhető. A bőrös és a húsos rész egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. ĺzében, illatában a só és a füst érződik.
  • Nyers sonkák
    A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertéscomb vagy –lapocka, illetve bőr nélküli marhacomb vagy -lapocka, esetleg vad hasonló testtájaiból pácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik. Nátrium-klorid-tartalmuk legfeljebb 7,0% (m/m). A nyers sonka lehet bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. A készítmény nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen pedig fontos a tökéletes szőrtelenítés.
    Óvakodj az olyan nyers sonkáktól, amelyek túlságosan kemények, beszáradtak. A termék nyomás nélkül nem engedhet levet. Ez a sonkafajta a szalonnás részen világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és füstölt terméknél a füst meghatározó. Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalnak a gyártók. A csak szárítással készült termékeknél pedig a füstölés hiányát is említeniük kell: nyers szárított, érlelt. A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.
  • Hőkezelt sonkák
    A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli húskészítmény, amelyet főtt vagy sült sonka néven árulhatnak. Az előző terméktípushoz hasonlóan nem lehet beszáradt vagy túl kemény, és nyomás nélkül levet sem ereszthet.
  • Formában vagy bélben hőkezelt sonkák
    Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények tartoznak ide. Húspépbe ágyazott, legalább 15 mm-es-egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel, illetve sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, íntalanított és zsírtalanított baromfihús, ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55 százalék. Állománya nem lehet túl puha, túl kemény, gyengén főtt vagy rágós.
    Ügyelj, hogy a csomagolt termék ne legyen sérült, szennyezett, vagy zsírkiválásos.
Forrás: Berényi Mariann – ötvenentúl.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s