Caribbean general map

A Karib-szigetek benépesítése

Közzétette:

 

 

A gyarmatosítás idején az Andok felföldjei voltak a dél-amerikai kontinens legsűrűbben lakott részei. A trópusi alföldön kevesen éltek, de az sem volt lakatlan. Az Amazonas-vidék őserdeiben százával éltek (és élnek ma is) indián törzsek a kőkorszakra jellemző elzárkózottságban. Még ma, a helikopterek és a népszámlálások korában is előfordul, hogy eddig nem ismert, azonosítatlan nyelvet beszélő csoportocskákat fedeznek fel az őserdők zöld sátra alatt. A tudósok egyszer 82, majd 117 indián nyelvről beszélnek, mindegyik több tucat nyelvjárással. A változatok megszámlálhatatlan család, nemzetség és kiscsoport körében élnek.

 

Caribbean general map

Karib-térség

Ezek a nyelvek az évezredek során, az egyes népcsoportok önálló fejlődése révén oly mértékben elkülönültek, hogy az észak-amerikai indiánok rokonkapcsolatai a szókincs és a nyelvtan alapján már alig állapíthatók meg.

Az arawakok és a karibok, a tupik és a gék nem ismerték az írást, a kereket és a fazekaskorongot. Bár színes fonalat tudtak fonni és egyszerű darabokat szőni, leginkább meztelenül jártak és színesre mázolták magukat. Minthogy nem írtak, kénytelenek voltak emlékezetükre hagyatkozni; például nyilván kellett tartaniuk a bonyolult leszármazási sorokat és összefüggéseket, amelyekre pontosan figyelniük kellett, hogy házasságkötéskor, sem a törzsön belül, sem azon kívül ne sértsék meg a vérvonalakkal kapcsolatos szigorú tabukat.

Gyakori volt közöttük az ellenségeskedés, aminek inkább vallási, mint gazdasági okai voltak. Miután a portugálok és spanyolok büntették a fejvadászatot, a többnejűséget és az emberevést, föllazultak a törzsi kötelékek; a varázslók elveszítették hatalmukat, a törzsfőnökökből hazaárulók lettek. Nagyon sokan rászoktak az italra; tömegesen pusztultak el a fehérek által behurcolt betegségektől.

Voltak olyan törzstöredékek, amelyek a dél-amerikai szárazföldről a Karib-szigetekre települtek át. A venezuelai partokról könnyűszerrel elérték Curaçaót és Trinidadot. Innen Tobagót s Grenadát és így a Kis-Antillák teljes láncát – az indigókék tengerbe majdnem elsüllyedő zöld csúcsokat éppúgy, mint a tengerből kiemelkedő vulkanikus hegységeket. Itt kezdődnek a Nagy-Antillák, ahol a lánc nyugat felé fordul, a szigetek egyre nagyobbak és a csúcsok egyre magasabbak s csodálatosabbak lesznek: Puerto Rico, majd San Domingo (ma Haiti), a térképen nézve mint egy tátott szájú hal; és végül a rák ollójához hasonló Kuba, a legnagyobb sziget, amely olyan kiterjedt, hogy Kolumbusz csökönyösen az ázsiai szárazföldnek hitte, és minden percben a nagykán megjelenését várta.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (17-19. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s