Thingvallavatn Lake, Iceland

„A mi katedrálisunk a nyelvünk”

Közzétette:

 

 

Nyelvükhöz és irodalmukhoz egészen különleges viszony fűzi az izlandiakat. Vigdís Finnbogadóttir elnök asszony mondta egy interjúban: „Nekünk izlandiaknak nincsenek régi váraink, kastélyaink és katedrálisaink. A mi katedrálisunk a nyelvünk. Általa őriztük meg azonosságunkat évszázadokon át, idegen uralom alatt”. Az izlandi nyelv tisztaságán külön tudományos bizottság őrködik, amelyet a kormány hívott életre. Ez a bizottság ügyel arra is, hogy az új fogalmakra – például műszaki területen – izlandi szavakat találjanak, és ne használjanak túl sok idegen szót.

Reykjavíktól északnyugatra, autón alig egy órányira van az izlandi nemzeti öntudat számára legfontosabb hely: Thingvellir – Thing-völgy – így hívják a legnagyobb izlandi tó, a Thingvallavatn partján elterülő cserjékkel, virágokkal benőtt fennsíkot. 930-ban itt alakult meg az Althing, az izlandi népgyűlés, Európa első parlamentje.

 

 Thingvallavatn Lake, Iceland

A Thingvallavatn egy hasadéktó Délnyugat-Izlandon. 84 km²-es felületével Izland legnagyobb természetes tava. Legnagyobb mélysége 114 m. Az északi partján, Thingvellirnél alapították az Althingit, az izlandi parlamentet 930-ban. A tó részben a Thingvellir Nemzeti Parkban fekszik. Fotó: Wikiwand

 

A norvég Ingólfur Arnarson és követői 875-ben érkeztek Izlandra; I. Széphajú Harald elől menekültek, aki egyesítette a feudális monarchia által birtokokra szakadt Norvégiát. Aki nem hódolt be neki, annak menekülnie kellett.

 

Heimaey, Iceland

100 méternél is magasabb lávaszökőkutak lövelltek az égre, amikor 1973-ban a Vestmannaeyjar-szigetcsoport Heimaey szigetén kitört a Helgafell vulkán. Az itt lakókat rövid idő alatt kitelepítették. Később úgyszólván mind visszatértek. Fotó / Valdís Óskarsdóttir / Reykjavíki Fotómúzeum

 

Izland tulajdonképpeni betelepítése Ingólfur Arnarson honfoglalásával kezdődött, jóllehet ír-skót szerzetesek már korábban is megtelepedtek a szigeten. Az izlandiakat nem érintették az európai uralkodóházak és fejedelmek viszálykodásai, három évszázadig békességben éltek. 1262-ben aztán norvég, majd jó száz év múlva – amikor Norvégia és Svédország Dániával egyesült – dán uralom alá kerültek.

Izland 1944-ig – bár 1874-től már önkormányzattal rendelkezett – tartozott a dán koronához. Akkor elszakadt a németek által megszállt Dániától és kikiáltották a köztársaságot. Az USA vállalta az ország katonai védelmét, s ennek fejében Keflavíkban légitámaszpontot építhetett. A támaszpont ideális megfigyelőhely az Atlanti-óceán északi részén, ahonnan egészen Murmanszkig, a barents-tengeri szovjet kikötőig szemmel tarthatók a stratégiai mozgások. Izland 1949-ben tagja lett a NATO-nak, anélkül, hogy saját fegyveres ereje lenne.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (170-171. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s