Társasági uralom Indiában

1757-ben a Brit Kelet-indiai Társaság kereskedelmi vállalkozásból az egész szubkontinens urává lépett elő. Idővel átadta ezt a szerepet a brit államnak; elsőként Viktória királynőt koronázták India császárnőjévé. A birodalomba beletartozott a mai Pakisztán, Banglades, Sri Lanka és Mianmar is.

A 18. század közepére, mikorra a Mogul Birodalom lehanyatlott, India sok kisebb államra szakadt; emellett több óceánparti település és környéke volt európai kereskedők kezén. Eleinte itt is a britek és franciák vetélkedtek egymással a hegemóniáért. 1818-ra aztán az előbbiek kerekedtek felül, konkrétan a Brit Kelet-indiai Társaság, amely gyakorlatilag a brit kormány nevében lépett fel a szubkontinensen. Az eredetileg a brit hadsereg hindu katonáinak lázadásaként indult 1857-es felkelés leverése után India közvetlen brit uralom alá került, s hamarosan hivatalosan is megalakult az Indiai Császárság, amely meglehetősen sokarcú államalakulat volt: a közvetlen brit fennhatóság alá tartozó területeken kívül több mint 600 kisebb-nagyobb állam maradt legalább részben helyi uralom alatt. Mivel a britek hindukat is besoroztak a hadseregükbe, illetve helyeztek kisebb posztokra a civil szolgálatban, a birodalmat gyakorlatilag igen kevés brit jelenlétével sikerült kormányozniuk: 1900-ban az akkor mintegy 300 millió lakosú brit Indiát mindössze húszezer brit hivatalnok, illetve katonatiszt igazgatta. A hivatalos angol ideológia szerint ez csupa áldásos dolgot: igazságos kormányzást, gazdasági és technikai fejlődést eredményezett. Azonban a népesség döntő többsége továbbra is nyomorban élt, és nem sikerült gátat vetni a milliók életét követelő éhínségnek sem.

Nem csoda, hogy erőre kapott az önállóság eszméje. 1885-ben megalakult a Nemzeti Kongresszus Párt, amely egészen addig küzdött, míg India el nem nyerte függetlenségét a brit uralom alól.

Pompa és ragyogás: Delhiben 1877-ben, 1903-ban, majd 1911-ben rendezték meg egy-egy brit uralkodó indiai kiállításának ünnepét, a darbárt, (az utóbbin V. György és felesége személyesen is részt vett.) Képünkön az 1903-as ünnepség.

Kereskedelem

A brit kereskedők eredetileg főként a helyi kézműipar remekeiért utaztak Indiába. A császárkorban aztán az egész szubkontinenst elárasztották a brit gyárak olcsó termékei, ami a helyi ipar hanyatlásához vezetett. India két fő exportcikke ezentúl az angolok kezén lévő nagybirtokokon termesztett gyapot és tea lett,

Politika és hatalom

A britek csak számottevő ellenállást leküzdve szerezték meg a hatalmat Indiában; például a maiszúri királysággal 1767—1799 között négy háborút is vívtak, de komoly erőpróbát jelentett az 1857-es felkelés is.

Művészet és kultúra

Miután a britek hatalma megszilárdult Indiában, mindinkább hangsúlyozni szerették volna feltételezett felsőbbrendűségüket. A helyi énekes- és táncosnők művészetét sokkal kevesebbre becsülték például a viktoriánus divatoknál, ezért ezek a népművészeti műfajok csaknem teljesen elhaltak volna, ha a maharadzsák udvarában nem lettek volna továbbra is népszerűek.