Astronomical Clock Qing Dynasty China

Csillagóra

Közzétette:

 

 

1793-ban brit küldöttség érkezett a pekingi császári udvarba Lord Macartney vezetésével. Megpróbálták Kína érdeklődését felkelteni a külkereskedelem iránt, s bemutattak Csienlung császárnak mindenféle árut, közöttük órákat is. Az uralkodó azonban megvetően nyilatkozott ezekről, mondván: – semmire sem tartom a különös limlomokat, legyenek mégoly ötletesek is. – Ezzel szemben nagyjából ugyanekkor készült el a külkereskedelemre kijelölt kínai kikötővárosban, Kuangcsouban az a csillagóra, melynek szerkezetét egy helyi órás egy brit gépezetről másolta. Mellesleg a mechanikus órát éppen Kínában találták fel: az első vízmeghajtású időmérőt itt alkotta meg Szu Szung 1092-ben. A közben eltelt évszázadok során azonban Európa mind technikailag, mind a csillagászatban lehagyta Kínát. A 17. század közepén a császár pekingi csillagászati testületét európai jezsuita szerzetesek felügyelete alá helyezték, mivel az ő számításaik sokkal pontosabbnak bizonyultak a kínaiakéinál.

 

Astronomical Clock Qing Dynasty China

Angol ötlet, kínai megvalósítás: ez a csillagóra a 18. század legvégén készült el Kínában. Mindössze két példánya maradt fenn, ezt az Oriental Museum őrzi az angliai Durhamben, a hozzá nagyon hasonló másik a pekingi Tiltott Városban maradt.

Rövid magyarázat a csillagórához: a rögzített külső rézkarikán a perceket, negyedórákat, két órákat tüntették fel; a belső rézkarika jelzi az évszakokat, s egy év alatt fordul körbe; az óralapon a legfeltűnőbb a Tejút, egyébként az égbolt Dél-Kínában látható csillagai vannak; a nagymutató egyszer fordul körbe 24 óra alatt; egyes csillagokat vonalakkal kötöttek össze, hogy mutassák a kínai horoszkóp csillagjegyeit; faragott talapzaton áll.

 

Ez az óra tehát egy olyan korból származik, amikor Kína megpróbálta elsajátítani a nyugati tudomány és technika egyes elemeit, ugyanakkor makacsul próbált ellenállni az idegen befolyásnak, és ragaszkodni a saját hagyományaihoz.

 

Beijing Imperial Observatory

Az évszakoknak a csillagok megfigyelésén és az időmérésen alapuló pontos kiszámítását igen fontosnak tartották a kínai császári udvarban, ugyanis az uralkodónak meghatározott időpontban kellett bizonyos szertartásokat elvégeznie a Mennyei Birodalom harmóniájának megőrzése végett. Ezért a pekingi Császári Csillagvizsgáló kiemelt intézménynek számított.

Forrás: Az emberiség története (312—313. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s