A mogul India fensége

Az Észak-indiai Mogul Birodalmat türk és mongol hódítók, Timur Lenk és (állítólag) Dzsingisz kán leszármazottja, Bábur alapította; a „mogul” szó perzsául mongolt jelent. A birodalom több mint 300 évig állt fenn Indiában, és bár államvallása az iszlám volt, de jobbára tolerálta az őshonos hindu vallásokat is. A mogul szultánok híresek voltak mérhetetlen gazdagságukról és művészetpártolásukról.

A Mogul Birodalom fénykora Nagy Akbar trónra lépésétől, azaz 1556-tól Aurangzeb 1707-ben bekövetkezett haláláig tartott. Területe nemcsak Észak- és Közép-Indiára, hanem a mai Pakisztán és Afganisztán egyes részeire is kiterjedt, s lakossága a 17. század végére egyes becslések szerint elérte a 150 millió főt. A birodalom alapítója a teljes nevén Zahír ad-Dín Muhhamad Bábur volt, aki egyfelől Timur Lenk leszármazottja volt, másfelől még Dzsingisz kán utódjának is tartotta magát.

Belső-Ázsiában született, és onnan indulva 1504-ben elfoglalta Kabult, majd 1526-ban a delhi szultanátust is, s lényegében ezzel jött létre a Mogul Birodalom.

Terjeszkedés

A birodalom fokozatosan magába olvasztott kisebb királyságokat, hol erőszakkal, hol békésebb eszközökkel. Mivel azonban az államalakulat történetét lázadások is tarkították, az uralkodók (úgynevezett nagymogulok) kormányzása folyamatos harcban telt. Ők maguk muszlimok voltak, és terjesztették Indiában ezt a vallást, amely már a 8. században megérkezett a szubkontinensre, de igazán csak ekkor virágzott fel.

A nagymogulok eleinte nagyfokú toleranciát tanúsítottak más vallások iránt, ám ez megváltozott utolsó nagy uralkodójuk, Aurangzeb (1658—1707) alatt, aki más vallású alattvalóit megadóztatta, számos templomukat pedig leromboltatta.

Művészet és kultúra

A Mogul Birodalom neve a köztudatban összekapcsolódik a luxussal és a a mérhetetlen gazdagsággal, s ez a virágzás fellendítette a művészetet is. Bábur emlékiratait jelentős irodalmi értéknek tartják, utódai közül pedig többen is bőkezűen támogatták a művészeteket. Számos perzsa dolgozott nekik, akiknek irodalmi és tudományos öröksége beolvadt a mogul kultúrába. Ebben a tekintetben is Nagy Akbar uralkodása jelentette a tetőpontot. Virágzott a képző- és iparművészet, valamint az építészet, és a nagymogul bőkezűen támogatta a költőket, történészeket és zenészeket is. A mogul művészet legismertebb remeke a Tádzs Mahal síremlék mégsem az ő nevéhez fűződik, mivel azt egyik unokája, Sáh Dzsahán építtette Agrában.

Egy szerelem emlékműve: a világhírű agrai Tádzs Mahal a mogul építészet talán legremekebb alkotása. Valójában az egyik nagymogul, Sáh Dzsahán (ur. 1628—1658) kedvenc feleségének, a tizennegyedik szülésébe 1631-ben belehalt Mumtáz Mahalnak a síremléke.

Hanyatlás és bukás

A mogul Birodalom hanyatlása több tényező eredménye volt. Aurangzeb ugyan még növelte is az ország területét, ám erőszakos politikájával, legfőképpen vallási türelmetlenségével sok alattvalóját fordította maga ellen, és utódai az ő hódításait már nem tudták megtartani. A birodalomban belharcok dúltak, és az örökös hadakozás elapasztotta az államkincstárat. Ráadásul a feltörekvő dél-indiai Maratha Birodalom a mogulok gyengeségét kihasználva elhódított egyes területeket.

Amikor 1858-ban az utolsó névleges nagymogult, az inkább költőként, mint uralkodóként számon tartott Bahádur Zafart az Indiát megszálló britek elűzték a trónjáról, fennhatósága alig terjedt tovább a delhi Vörös Erődnél.

Csata és háború

A háborúskodás végigkísérte a Mogul Birodalmat, miközben kelet és dél felé terjeszkedett. A mogulok szépérzéke a fegyverekre is kiterjedt: a hasznosságot igyekeztek ötvözni az esztétikummal.

Láncsisak | Dísztőr | Mogul tőr

Művészet és kultúra

A Mogul Birodalomban élénk irodalmi tevékenység folyt, éspedig több nyelven is. Az udvarban különösen népszerű volt a perzsa és hindu költészet, és nem egy nagymogul terjedelmes könyvtárat gyűjtött össze.

Fésülködő lány a fürdő után | Miniatúra | Agra Erőd, Agra

Udvari élet

A Mogul Birodalom világszerte a gazdagságáról volt híres- Az ország nemcsak természeti kincsekben volt gazdag, hanem a 16. századtól kezdve felvirágzott a külkereskedelem is. A külföldiek rendre elámultak a rengeteg drágakő és a paloták gazdag díszítése láttán.